A menekültválságra és a terrorellenes intézkedésekre 639 milliárd forintot számolt el a kormány 2015-től 2020-ig - írja a Népszava az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján. Noha két nagy tételről van szó, valójában a terrorellenes kiadások jókora része már hagyományosan menekültügyi költéseket jelent.
Ennek a 639 milliárdos összegnek a nagy részét, 591,4 milliárdot 2016 és 2020 között költötte el a kabinet. Pedig ebben az öt évben a 2015-ös nagy válság, a határzár kiépítése és a vonatkozó jogszabályok szigorítása után már alig érkeztek Magyarországra menekültek.
A kormány 2016 márciusa óta rendre meghosszabbítja a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet" - legutóbb szeptember 7-ig tolta ki a határidőt -, ennek valódi okát nem árulják el, a részletes indokokat 10 évre titkosították. A vonatkozó törvény szerint akkor lehet elrendelni válsághelyzetet, ha egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja a menedékkérők száma. A valóságban ez már 2017-ben sem teljesült, azóta pedig tovább csökkent a menedékkérők száma.
A veszélyhelyzet fenntartásának egyelőre egyetlen, ám annál kézenfekvőbb indoka mutatkozik: erre hivatkozva a kormány eltérhet a normál közbeszerzési szabályoktól. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis migrációs témájú beszerzéseknél "lehetőség szerint" legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívni, ám a rendeletnek van egy olyan kitétele is, amely lehetővé teszi, hogy esetenként egyetlen ajánlatot kérjenek be. Igaz, ez már az EU ingerküszöbét is elérte: az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indított a kabinettel szemben a jogszabály miatt.