A boltos világ határokon átívelő mozgásának első jele, hogy egyre több magyar eladó tér vissza a határon túli boltjába dolgozni, kinyitottak azok is. A bevásárlóturisták azonban még nem nagyon vághatnak neki, a határokon átívelő bevásárlás egyelőre holtvágányon áll - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. 2021 első negyedévében 4 milliárdos értéket ugyan mutat a kis számban azért nekilóduló magyarok körében a statisztika, de hát ez csak töredéke -15 százaléka - a korábbiaknak.

A szándék az szerte Európában, hogy a turizmus - nyilván minden ága, nem csak a bevásárlós - meginduljon. A nyári hónapokban várható is élénkülés a határátlépésekben, persze az oltottságtól és a járványszabályoktól, na meg persze a turistáskodni vágyók rámenősségétől, vagy éppen óvatosságától is függő mértékben.

Kapcsolódó

A turisták egy része kifejezetten bevásárlási céllal kerekedik fel, sokan érkeztek így Magyarországra is. A járvány előtti években 10-11 millió között mozgott ezeknek a vásárlási célú utazásoknak a száma. A magyar boltokba irányuló bevásárlóturizmus összértéke a járvány előtti 2019-es esztendőben 218 milliárd forint volt, 2020-ban viszont mind a látogatások száma, mind a vásárlások értéke a felére esett vissza, hiszen lényegében csak az év elején és a nyári hónapokban lehetett szabadon mozogva a határokat átlépni. 2021 is gyatrán indult ebben a körben.

A járvány előtti 2019-es esztendőben a Magyarországra érkezett külföldiek összes költése a hazai boltokban - hiszen nem csak szállodában, vendéglátóhelyen, vagy például múzeumokra költik a pénzüket - 740 milliárd forintot jelentett. Ez a teljes magyar boltos világ bevételeinek 6 százaléka volt, és része a már említett bevásárlóturizmus is.

Ez most nagyon hiányzik a mérlegből, 2020-ban a külföldi turisták boltos vásárlása 400 milliárdra esett. A főváros boltos világa például 10 százalékkal zsugorodott 2020-ban, miközben az országos átlag éppen csak a 100 százalékos szint alá ragadt (99,6 volt). A főváros nagyobb boltos bukásának oka döntő részben a külföldi turisták vásárlásainak elmaradása volt.

A netre költözött a bevásárlóturizmus

A hazai webáruházas költekezés megugrásában nyilván szerepet játszott az is a sok boltzárás mellett, hogy aki a határokon túl is szeretett vásárolni, az nem indulhatott neki. (2020-ban 40 százalékos növekedés mellett a korábbi 765 milliárd forintról ezer milliárd forint fölé nőtt a hazai statisztikában összegzett webvásárlások értéke.)
Ugyanakkor a bevásárlóturizmus oldaláról nézve a webvásárlásoknak van egy másik ága is, amikor itthon a fotel kényelméből rendelünk, de a határokon túli webáruházból, az ottani raktárból érkezik a termék. Nos, itt is hatalmas növekedés volt 2020-ban, 729 milliárd forintról 916 milliárd forintra ugorva. Ez az ág társítható annyiban a bevásárlóturizmussal, hogy onnan jön, és oda fizetek, ami a határon túl van. Csak éppen nem a vásárló hozza, hanem a gyorsposta.

2021 első negyedévében a felét költötték itthon a boltokban a külföldiek a korábbiaknak, ami érthető a korlátozások tükrében, mintegy 80 milliárd forintot. Ennek része a csekélyke bevásárlóturizmus is.

A magyarok 2019-ben a külhoni boltokban 380 milliárd forintot hagytak. Ezen belül a bevásárlóturizmus 147 milliárd forint volt, amikor az árakat, utazás költségeit és persze a valuta árfolyamait dobták mérlegre és fel is kerekedtek egy jót turkálni valahol messzebb.

Az egyenleget nézve végül - nálunk vásároltak 740 milliárd forintért, mi vásároltunk odaát 380 milliárd forintot - még a magyar boltos állt nyerésre, az összes boltos költekezést nézve, bevásárlóturizmussal együtt.