Beverték az utolsó szöget a Malév koporsójába

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete - közleménye szerint - "megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Magyarországnak vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel".

A testület szokásos nap sajtótájékoztatóján Cristina Arigho szóvivő elmondta: a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó.

A Bizottság véleménye szerint az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (az úgynevezett "piacgazdasági befektető elve"). A Bizottság vizsgálata viszont megállapította, hogy a Malév, tekintettel a folyamatos nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást biztosítani a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna.

Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban - emlékeztet a bizottsági közlemény. A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban nem teljesítették ezeket a feltételeket, mert a magyar légitársaság nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképp kialakult torzulásának minimalizása érdekében. A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során - teszi hozzá a közlemény.

Az államtól kapott támogatásból származó gazdasági előnyök eredményekképp a Bizottság szerint torzult a verseny, ezért Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval. Ennek eredményeképpen a Bizottság szerint visszaáll a támogatás kifizetése előtti piaci helyzet, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredő torzulását és így a belső piacon fennmaradhatnak az egyenlő versenyfeltételek.

Az NFM készült

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi és tiszteletben tartja a Malév számára a 2007-2010 közötti időszakban nyújtott egyes hiteleket, tőkeemeléseket tiltott állami támogatásnak minősítő európai bizottsági határozatot - áll a tárca közleményében, amelyben hozzáteszik: a szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti.

A kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat. A közlemény szerint változatlanul kiemelt cél, hogy "a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon és e törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása.

Az Európai Bizottság a 2010. decemberi eljárásindító határozatban foglaltakat megismételve egyes, 2007 és 2010 között megvalósult támogatási intézkedések esetében arra a következtetésre jutott, hogy azok nem egyeztethetőek össze a belső piaccal. A minisztériumi közleméy szerint a kormány és a szaktárca a közeli hetekben intézkedéscsomagot fogad el és vázol fel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.

Szükség van nemzeti légitársaságra

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez.

Az NFM közleménye szerint a kormány mindezeket figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy Budapest központú nemzeti légitársaság fenntartására egyértelműen szükség van, és ennek szellemében a további lépésekről gyors döntéseket hoz már a közeljövőben.

Nincs azonnali fizetési kötelezettség

A Malév számára nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget az EU határozata, amely az unió szabályaival ellentétesnek minősítette a magyar állam - 2007-től 2010-ig - a légitársaságnak biztosított tőkejuttatását. A Malév napi működését nem befolyásolja az uniós állásfoglalás, járatai menetrend szerint közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti és partnereinek az eddig megszokott szolgáltatásokat nyújtja. Az ehhez szükséges forrásokat a tulajdonosunk biztosította - közölte közleményében Berényi János, a Malév elnöke.