Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága Magyarországon, ezzel kétszer annyi termőföldön folytatnak ökogazdálkodást, mint öt évvel ezelőtt. A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez - emelte ki az államtitkár.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy folyamatban van az új, európai Közös Agrárpolitika (KAP) kialakítása és a magyar stratégiai tervezés. Számítanak az ökológiai ágazat szereplőinek szakmai javaslataira, hogy 2023-tól a közös célokat legjobban szolgáló támogatási struktúra valósulhasson meg. Az Agrárminisztérium államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az új KAP elindulása előtti úgynevezett átmeneti időszakban a minisztérium egy évvel meghosszabbítja az ökológiai gazdaságok 2020-ban lejáró támogatásait. Az érintett gazdálkodóknak nyilatkozni kell majd meghosszabbítási szándékukról, amelynél kiemelten fontos lesz a földhasználati jogosultság igazolása is.

Kapcsolódó

Az ökogazdálkodásba bevont területek impozáns növekedésével párhuzamosan a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek: míg 2015-ben közel 2300 vállalkozó volt öko tanúsított, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at. A mennyiségi növekedés igen örvendetes, és megmutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét. A cél azonban az, hogy ne csak a minősített terület, de az ökológiai élelmiszer előállítás is dinamikusan növekedjen, és a támogatások révén szélesedjen a hazai ökotermékek piaca - mondta Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) alelnöke. Hozzátette: az ökológiai termékek piaca évente 8-10 százalékkal bővül az Európai Unióban. A támogatások azt kell elősegítsék, hogy a hazai gazdálkodók minél jobban élni tudjanak ezzel a gazdasági lehetőséggel, miközben egyúttal fenntarthatóbban termelnek - hangsúlyozta a szakember.

Új, európai szintű jogszabályok jönnek

A szakmai tanácskozáson szóba került az Európai Zöld Megállapodás célkitűzése is, miszerint 2030-ig a tagállamoknak - uniós átlagban - el kell érni a mezőgazdasági területeken belül a 25 százalékos ökológiai gazdálkodási területarányt. Ezzel kapcsolatban Eric Gall, az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) szakpolitikai előadója felhívta a figyelmet arra, hogy minden tagállam saját hatáskörben fogja elkészíteni a maga számára elérhető, de ambiciózus célértéket megfogalmazó, úgynevezett Ökogazdálkodási Cselekvési Tervet. Eric Gall beszélt arról is, hogy az új KAP mellett az ökológiai gazdálkodás új európai szintű termelési, ellenőrzési és kereskedelmi jogszabály csomagja is készülőben van, amely várhatóan 2022 januárjától lép életbe.

Drexler Dóra szerint a hazai agrárium és azon belül az öko ágazat számára megkerülhetetlen, hogy meghatározzuk, mi legyen az elfogadható és reális célérték. A területi növekedés mellett célzott termékpálya fejlesztésekre, valamint az ökotermékek hazai fogyasztói bázisának növelésére is szükség lesz, hogy a jelenleg meghatározó nyerstermék-export irányából el tudjunk mozdulni a nagyobb hozzáadott értékű, hazai piacra szánt ökotermékek felé.

A jogszabályokkal és az ágazat jövőjével összefüggésben a konferencia előadói felhívták a figyelmet arra, hogy az uniós Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2020. november 27-ig nyilvános konzultáció keretében mindenki számára véleményezhető. Az ágazat konkrét, határidőhöz kötött célokat és az előrehaladás rendszeres felülvizsgálatát várja el a közösségi cselekvési tervtől, és ezt javasolja a tagállami tervek elkészítésénél is - hívta fel a figyelmet Eric Gall.

Összegezve tehát: a jelenleg kikristályosodó KAP lehetőséget teremt az ökológiai élelmiszertermelés és -fogyasztás további támogatására, amellyel a hazai termelőknek is élnie kell. A dinamikus területi növekedés mellett ugyanakkor a következő támogatási ciklus forrásait fontos az ökológiai élelmiszerek termékpálya fejlesztésére és a hazai piacbővítésre is összpontosítani.