Romániában és Magyarországon néznek szembe a függetlenséget, így a független ítélkezést érő legtöbb kihívással a bírók - idézte az Index a Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) friss jelentését. A felmérés szerint a magyar bírák a magyar bíróságok függetlenségét általánosságban az átlagosnál kevésbé kedvezőnek értékelték. A 10-es skálán 7-est adtak neki, amivel Magyarország a vizsgált 25 országból az ötödik legalacsonyabb értéket kapta ebben a kérdésben.
A magyar bírók 15 százaléka úgy nyilatkozott, hogy bírói függetlenség állapota Magyarországon "sokat romlott" a szolgálati ideje alatt, miközben azok aránya, akik szerint a pályájuk alatt ez "sokat javult" a 2 százalékot sem éri el. Utóbbiak főként az öt évnél rövidebb bírói tapasztalattal rendelkező kezdők közül kerültek ki.
A magyar válaszadó bírók ötöde jelezte, hogy az elmúlt két évben szakmai meggyőződése ellenére kellett követnie valamilyen mások által kidolgozott iránymutatást. Azok aránya, akik szerint az elmúlt két évben az első bírói kinevezés során a jelentkezők képességein és tapasztalatán kívül más szempontok is szerepet játszottak, 49 százalék volt.
A kormánnyal kapcsolatban a válaszadók több mint 40 százaléka, az Országgyűléssel kapcsolatban a válaszadók csaknem 40 százaléka állította, hogy az elmúlt két évben nem minden esetben tartotta tiszteletben a bíró függetlenséget. Igaz ugyanakkor, hogy ehhez hasonlóan válaszoltak erre a kérdésre a bolgár, az olasz, a lett, a portugál és a román bírák, valamint Anglia és Wales válaszadó bírói.
A magyar bíró válaszadók 40 százaléka állította azt is, hogy a média, illetve a közösségi média nem minden esetben tartotta tiszteletben a bírói függetlenségüket.