A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Továbbra sincs biztos kezdőpontja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által meghirdetett gördülő sztrájknak, mivel a a munkaügyi bíróság még nem válaszolt arra a szakszervezeti kérésre, hogy mondja ki: a közoktatásban dolgozók nem kötelezhetők az elégséges szolgáltatás biztosítására. Erre öt napja lett volna a bíróságnak. A testület bevonására azért volt szükség, mert a PDSZ nem tudott megegyezni a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) és az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) arról, hogy miként biztosítják például a gyerekek felügyeletét a sztrájk idején. A PDSZ szerint ha a bíróság nem mondja ki, hogy a közoktatásban nem kötelesek biztosítani az elégséges szolgáltatást, akkor tekintsék annak azt, hogy tankerületenként legalább egy intézmény gondoskodjék a gyerekekről.

Kapcsolódó

Nem csak béremelést követelnek

Optimista verziók szerint a csütörtöktől számított három munkanapon belül, reálisan nézve jóval később kezdődhet meg a munkabeszüntetés − mondta a Napi Gazdaságnak Mendrey László, a PDSZ elnöke. Ha a bíróságon tisztázódik a jogszerű sztrájk minden feltétele, akkor a szervezet azonnal aktiválja a sztrájkfelhívást. A PDSZ március 8-án jelentette be a gördülő sztrájk indítását: országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák. A PDSZ azért döntött e lépés mellett, mert a kormány által a pedagógusok sztrájkbizottságának javasolt megállapodástervezet "köszönő viszonyban sem volt az eredeti követelésekkel". Eredetileg az államosítás felfüggesztését, a pedagógus-életpályamodell átgondolását, a béremelést, a szakszervezetekkel való egyeztetés kimunkálását követelték, de az elnök szerint a minisztérium dokumentumában egyik sem szerepel, csak a kötelező óraszámmal kapcsolatban látszik előrelépés.

A PSZ a létszámleépítéseket tisztázná

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem csatlakozik a sztrájkfelhíváshoz, amíg a kormány betartja a megállapodásban foglalt ígéreteit − közölte lapunkkal Galló Istvánné, a PSZ elnöke. A kormány és az öt szakszervezet által aláírt megállapodás foglalkozik a munkaterhekkel, és rögzíti, hogy a foglalkoztatási kérdésekről kormányrendeletet kell alkotni. Ebben kell szerepeltetni a heti 22−26 óra közötti munkaidő feltételeit, azt is, hogy 22 óra feletti tanítás mely esetekben rendelhető el. A törvény kötött munkaidőről szól, a pedagógusoknak 32 órát az intézményben kell eltölteniük.

Csaknem egymilliárd forintos program indul szaktanácsadói képzésre − jelentette be a köznevelésért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, az átalakítások részeként "újjáélesztik" ezt a szolgáltató rendszert, amelyet nem szabályozott egységes szakmai protokoll és a pénzügyi források is egyre inkább kimerültek.

A PSZ ma ül újra tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák, milyen stádiumban vannak az előkészített javaslatok, illetve hogy a minap Balog Zoltán miniszter által jelzett létszámleépítést milyen kalkulációk alapján számították ki. A felső tagozatok összevonásával 2820, a szakképzés átalakításával 2284, a tankötelezettségi korhatár leszállításával 4904 pedagógus-álláshely szűnik meg 2015-ig, a gyermeklétszám csökkenése miatt pedig további 4000. A nyugdíj melletti munkavállalás korlátozása az eddigi adatok alapján a közoktatásban 3769 nyugdíjaskorú pedagógust érintett. Gallóné a Napi Gazdaságnak nem adott egyértelmű választ arra, hogy csatlakoznak-e a munkabeszüntetéshez, ha a létszámleépítésekre sor kerül. Korai lenne ezzel kapcsolatban állást foglalni − fogalmazott −, az irányokat alapvetően úgyis a PSZ 50 fős vezető testülete fogja megszabni.

A Klebelsberg még vár az előkészületekkel

Egyelőre tanácstalan a sztrájkkal kapcsolatban a KLIK is, megkeresésünkre mindössze annyit közölt: az előkészületeket akkor tudja megkezdeni, amikor az elégséges szolgáltatásról megegyezés születik a szakszervezet és a kormány által felhatalmazott tárgyalócsoport között vagy ennek hiányában a bíróság határoz. A kormány álláspontja, hogy "tanuló joga nem sérülhet, valamint a tanulók felügyeletét minden egyes iskolában el kell látni". Intézményi szinten kell tudni sztrájk előtt és a sztrájk során azt, hogy mely munkakörben hányan és mikor vesznek részt a sztrájkban, mert ez alapján biztosítható a gyerekek ellátása. A sztrájk intézményi szintű befejezése után az intézményvezetőnek továbbítani kell a bérszámfejtéshez, hogy ki hány órát sztrájkolt, mert a sztrájktörvény szerint a sztrájk idejére nem jár bér. Ez az adat kizárólag a bérszámfejtéshez használható fel.

Kép: Napi grafikonok