A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) mintegy 100 ezer forint kártérítést ítélt meg egy ügyfélnek, aki nem nyugodott bele, hogy olyan biztosítást adtak el neki, amit életkora miatt eleve nem is vehetett volna igénybe. Tény viszont, hogy ő összesen 322,2 ezer forintra számított. A vita tárgya lakásbiztosításhoz kiegészítőként kötött kiegészítő elemek voltak - olvasható a portálon.

A lakásban egyedül élő ügyfél a szerződéskötéskor már elmúlt 66 éves, de rásózták a baleset- és az életbiztosítást is. A neki eladott balesetbiztosítás azonban csak a biztosított 65 éves korának betöltéséig nyújt fedezetet, az életbiztosítás pedig ebben a korban csupán a biztosítási összeg 30 százalékos mértékében fizethető ki a biztosított halála esetén. A dolog úgy bukott ki, hogy az ügyfélnek a biztosító ügyintézője telefonon jelezte: indokolatlanul magas díjat fizet.

Kapcsolódó

Az ügynök mosta kezeit

A panaszos azzal fordult a PBT-hez, hogy ezekről a körülményekről a szerződéskötéskor nem kapott tájékoztatást, és alaptalanul szedte be tőle a biztosító a kiegészítő személybiztosítások díját. Kérte ezeknek a törlését és a rájuk beszedett díj visszafizetését. A társaság az előbbire hajlandó volt, de a díjvisszafizetésre vonatkozó igényt elutasította. A biztosító közölte, hogy az ügynök nyilatkozata alapján úgy látja, ügyfele megkapta a kellő tájékoztatást.

A csekélyebb vállalt kockázat is kockázat

A biztosítók előírásai alapján nyilvánvaló, hogy ha idősebbekre sóznak rá ilyesmit, akkor az nem lehet érvényes. A helyzet azonban a PBT határozata alapján mégsem ennyire világos. Amit az is jelez, hogy a kért összeg harmadát sem ítélték meg a panaszos számára - figyelmeztet az Azénpénzem.hu.

A békéltetők ugyanis kizárólag az egészségbiztosítási díjrész visszautalását találták jogosnak. Mint leírták: amennyiben ténylegesen egy üres kockázati halmazzal, biztosított nélkül és a biztosító kockázatviselésének beállta nélkül jön létre a biztosítás, úgy a biztosítás, illetőleg annak megfelelő része a megkötésével nem lép hatályba egészen addig, amíg a biztosító tényleges kockázatviselését kiváltó esemény be nem következik. (Az ügyfél pedig végig egyedül élt, másra tehát nem vonatkozhatott a védelem.) Pedig más a helyzet az életbiztosításnál.

A vita tárgyát képező szerződés szerint a biztosítási eseményként szabályozott bármilyen okú halál esetén a biztosító az aktuális biztosítási összeg 50 százalékát, majd 20 százalékát lett volna köteles megfizetni a kedvezményezettnek. A PBT szerint annak, hogy a biztosítási feltételek az életkortól függően határozzák meg a biztosítási szolgáltatás mértékét, nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a biztosító a kiegészítő életbiztosítás teljes tartama alatt tényleges kockázatot viselt. Ennek alapján tehát jogosult volt erre díjat szedni. A biztosítás tarifálása a felek közötti megállapodás tárgyát képező üzleti feltétel, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás esetleges értékaránytalanságának vizsgálata pedig nem tartozik a PBT hatáskörébe.