Az MNB monetáris tanácsa (MT) keddi ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kommentárjában kiemelte: mivel az MNB a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten szeretné tartani az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem konvencionális eszközökre irányul. A szakértő szerint a jegybanknak azt is figyelembe kell vennie, hogy az Európai Központi Bank (EKB) december 3-án további lazítási programsorozatot jelenthet be, ezért az Equilor szerint a nem hagyományos lazítási eszközöket 2016 első hónapjaiban vezetheti be az MNB.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint bár lesznek olyan felfelé mutató kockázatok az inflációs pályában, amelyekkel az elmúlt negyedévekben nem kellett számolnia a jegybanknak, ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben az MNB-nek radikálisan újra kellene gondolnia a kamatstratégiáját.

Kapcsolódó

Erste: 2016 végéig maradhat a kamat

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint sem okozott meglepetést az MT a mai kamatdöntés alkalmáva. Az októberi közlemény végén megjelent, hogy amennyiben a jegybanki feltételezések teljesülnek, az előrejelzési horizont végéig (2017 harmadik negyedév) fennmaradhat a jelenlegi szinten az alapkamat. A novemberi közleményben megerősítheti a Tanács ezt az iránymutatást.

Az infláció újra pozitív tartományba került októberben (0,1 százalék év/év alapon), és a maginflációs mutató is gyorsult, 1,3 százalékról 1,5 százalékra nőtt. Folytatódhat a gyorsulás a következő hónapokban a főmutató esetében, így év végére 1,5 százalékra emelkedhet az inflációs ráta. Éves átlagban azonban a tavalyi évhez hasonlóan 0 százalék közelében alakulhat az infláció. Ami pedig a jövő évet illeti, várakozásaink szerint folytatódhat az inflációs főmutató gyorsulása, így 2017 elejére a 3 százalékos jegybanki cél közelébe emelkedhet.

A nemzetközi környezetnél az ECB laza monetáris kondíciói továbbra is támogatják az MNB törekvéseit. Ráadásul a nyomott inflációs folyamatok és gazdasági kilátások következtében újabb lazító intézkedéseket jelenthet be Mario Draghi decemberben. A tengerentúlt vizsgálva azonban szigorításra lehet számítani, ugyanis a jelenlegi várakozások szerint decemberben kamatemelésbe kezdhet a Fed. Ez pedig idővel nehezítheti a magyar döntéshozók helyzetét a nagyon hosszú ideig történő alacsony kamatszint fenntartásában.

Az Erste alapfeltételezése szerint legalább 2016 végéig változatlanul hagyhatja az MT az irányadó rátát a jelenlegi 1,35 százalékon. Ugyanakkor nem tartjuk teljesen kizártnak, hogy 2016 második negyedévében újra kamatcsökkentésbe kezdjen a tanács. Utóbbit támogathatja a vártnál gyorsabban lassuló magyar gazdaság, az EKB további lazítása, illetve ha a Fed kamatemelési ciklusa a vártnál kevésbé lesz agresszív.

Takarékbank: más módon léphet az MNB

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem várható, a jövő év végéig nem számíthatunk a kamatok változására, amit az is támogat, hogy a vártnál később (várhatóan idén decemberben) kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

A kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalékon maradhat, 2017 végére pedig 2,00 százalékig emelkedhet az alapkamat. Az MNB ugyanakkor nem hagyományos eszközökkel további gazdaságélénkítő programokat is bejelenthet.

Az MT közleményében kifejtett gazdasági és pénzpiaci álláspont sem mutatott érdemi változást az egy hónappal korábbihoz képest, míg a közlemény monetáris politikai kilátásokra vonatkozó végkövetkeztetése szó szerint megegyezik az október 20-i közlemény zárógondolatával - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője. Ennek megfelelően a MT továbbra is úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével összhangban van az alapkamat jelenlegi szintje, illetve hogy indokolt a laza monetáris kondíciók fenntartása a teljes előrejelzési horizonton.

Mindezek alapján legalább 2016 végéig az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartását valószínűsítjük, illetve azt, hogy az MT törekszik az alapkamat minél hosszabb ideig minél alacsonyabb szinten tartására. Az esetleges további kamatvágások helyett a monetáris lazítás más formái kaptak/kapnak nagyobb hangsúlyt, így például a hitelezést ösztönző program meghosszabbítása, illetve részben kiterjesztése.