Az MNB-nek ma igen korlátozottak a lehetőségei a növekedés ösztönzésére, nem kis részben az infláció nekilódulása és a tartósan gyengélkedő forint miatt - mondta egyebek mellett a Népszavának adott interjújában Bod Péter Ákos közgazdász professzor. A jegybank szeretne hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, de eszközeinek teljesítőképességét gyakorlatilag kimerítette.

Így marad a költségvetési élénkítés. Ennek nem a nagyságrendje az elsődleges, bár az is fontos, hanem az összetétele. Az állam ne politikailag preferált célokra ossza a pénzt bőséggel, hanem a társadalmi kohézió fenntartására költsön. Ha ágazatonként eltérő ütemben is, de elindul a növekedés, akkor készen álljon a legfontosabb termelési tényező, az ember.

Kapcsolódó

Ha minden gazdasági szereplő nagyjából hasonló feltételekkel kap támogatást, az nem mélyíti a társadalom szövetének a válság miatti szakadását. Azonban a támogatás nálunk szelektív. A válságkezelő alap forrásainak kiosztásánál láthatóan a politika döntött, ezt bizonyítják az olyan költések, amelyeknek semmi köze a válságkezeléshez: sportklubok, stadionok, presztízsberuházások - fogalmazott Bod Péter Ákos.

Vesztesek

A kzögazdász úgy látja,hogy az osztogatásból azok maradnak ki, akik 2010 óta eddig is. A kormány tíz éve nem nyúlt a családi pótlékhoz, az álláskeresési segély ideje továbbra is a legrövidebb Európában, az önkormányzatok költségvetése szűkös. Hazánkban a szelektív állami pénzosztás nem mérsékli a társadalom szétszakadását, hanem éppen ellenkezőleg, tovább növeli a szakadékot a lent és a fent élők között. A kormány tavasz óta folytatott politikája nem segít abban, hogy a társadalom egésze tűrhető állapotban jusson túl a válságon.

A válságkezelő program keretösszege névleg mintegy négyezer milliárd forint, a közgazdász szakértő szerint azonban a politikusi bejelentéseket némi fenntartással érdemes kezelni. Az nagyon jól hangzott, hogy ez a csomag a nemzeti össztermék 10-20 százalékára rúgott, de hamar kiderült, hogy a csomagnak számos eleme nem jelent friss pénzt, csak a költségvetési fejezetekben már szereplő összegeket mozgatta a kormány, illetve időbeli eltolásokkal operált.

Így például a hiteltörlesztéseket az év végéig felfüggeszthetik az érintettek. Csakhogy ezek a törlesztések 2021-től ismét ketyegnek. A vállalkozások bértámogatása valóban többletpénz, de a konstrukció nehezen született meg, túl bonyolultra sikeredett. Viszonylag kevesen élhettek vele, de ez a támogatási elem is lejár - tette hozzá Bod Péter Ákos.