Alig pár nappal azután, hogy Bokros Lajost beiktatták pénzügyminiszternek, Surányi Györgyöt pedig a Magyar Nemzeti Bank elnökének, 1995 március 12-én egy olyan csomagot jelentett be a Horn-kormány, ami még az akkori tárcavezetők egy részét is hidegzuhanyként érte és lemondásra sarkallta.

A rendszerváltás megrázkódtatásokkal teli időszaka után,  az 1990-es évek elején a magyar gazdaság előtt több kihívás is állt: Egyrészt, a folyó fizetési mérleg hiánya és a növekvő államadósság mellett igen magas, 18 és 35 százalék közötti infláció uralta az országot.

Kapcsolódó

Az 1994-es mexikói pénzügyi válságot követően a külföldi szakértők szemében Magyarország előkelő helyen szerepelt azoknak az országoknak a listáján, amelyről úgy gondolták, hogy hamarosan fizetésképtelenné válik, ezért a nemzetközi befektetők is óvatosabbá váltak és nehezebbé vált az államadósság finanszírozása is. Ezt az álláspontot éreztette az is, hogy az országnak nem sikerült megállapodnia a Nemzetközi Valutalappal (IMF) sem – idézi fel az Elemzés Központ.

Az intézkedések bevezetése miatt már rövidtávon is jelentősen csökkentek a reálbérek és a fogyasztás, vagyis az általános életszínvonal, az akkori ellenzék pedig jobbára szociális érzéketlenséggel vádolta a Horn-kormányt.

Ez utóbbi azonban nem is inkább az életszínvonal csökkentése miatt hagyta el az akkori ellenzék száját, hanem mert a kormány szűkítette azoknak a körét, akik családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre és gyermeknevelési támogatásra voltak jogosultak, miközben az állami szférában korlátozták a nominálbérek emelkedését, ami a magánszféra béreiben is éreztette hatását, emellett pedig a felsőoktatás ingyenessége is megszűnt.

Pályára álltunk, de milyen áron?

A húsbavágó intézkedések ugyan rövid idő alatt növekedési pályára állították a gazdaságot, ám egyesek szerint hozzájárult a jelenlegi demográfiai kihívásból. Király Nóra, az Áldozatsegítő Központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztosa a napokban nyilatkozta azt, hogy a Bokros-csomag miatt mára kétszázezerrel kevesebb szülőképes korú nő van.

Az akkori eseményekre jól rálátó forrásunk az Economxnak úgy nyilatkozott, hogy annak idején több, a családtámogatásokra vonatkozó intézkedést az Alkotmánybíróság megsemmisített, ami szűkítés volt, az pedig a magas jövedelműek családi pótlékára vonatkozott, így az összes családot figyelembe véve legfeljebb a 10 százalékánál jelentett volna megvonást. Ettől azonban az elemző szerint nem születik kevesebb gyerek.

Mint mondta, meg kell nézni, hogy a gyerekvállalás trendszerűen csökken, minden fejlett országban, sőt, minél fejlettebb egy ország, annál alacsonyabb a gyermekvállalási kedv.

Másrészről a magyar adatokat professzionálisan kellene elemezni és megnézni, hogy a Ratkó-generációnak és a Ratkó-generáció gyerekeinek a hullámai hogy jelennek meg.

A szakértő elmondta, hogy ebben a generációban körülbelül 200 ezer gyermek született évente, ezeknek az évjáratoknak a gyerekei valamikor az 1970-es évek közepén váltak szülőképes korúakká, ekkor, mivel többen voltak, jött egy fellendülés, és aztán ugyanígy, épp a Bokros-csomag ideje körül, megint leszállóágba került.

A fentiek alapján a szakértő szerint nincs alapja annak, amit a kormány mond. Úgy véli, nem politikusokat, hanem demográfusokat kellene erre a kérdésről megkérdezni.

Kikövezte a gazdaság útját

Schiffer András volt országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán a Bokros-csomagról úgy emlékezett vissza, hogy bár vitathatatlanul évtizedes emelkedő pályára állította a magyar gazdaságot a rendszerváltás éveit követően, ugyanakkor ezzel „végleg eldőlt, hogy Magyarország az IMF, és a washington konszenzus hűséges szolgája marad”, és az adósságszolgálat fejében még a közszolgáltatásait és kész áruba bocsátani.

Ezzel együtt Schiffer szerint az is eldőlt a Bokros-csomaggal, hogy a duális gazdaság modelljét követi a magyar újkapitalizmus, gyenge helyi gazdasággal, alacsony foglalkoztatottsággal, és a multinacionális tőke túlsúlyával.

Hankó Balázs: Hiányoznak a '90-es években meg nem született édesanyák

A Bokros-csomag következtében 322 ezerrel kevesebb édesanya van velünk, ha ők itt lennének, akkor az éves születési számunk 108 ezer fölött lenne – hangsúlyozta az Economxnak a kulturális és innovációs miniszter. Hankó Balázs szerint ebben a helyzetben minden olyan erőfeszítést meg kell tennünk, ami a családi élet értékét és a gyermekvállalást erősíti.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.