Újabb nagy lépést tett előre a magyar kormány az ügyben, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzott deficit eljárása alól, miután tavaly az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2 százaléka lett a KSH adatai szerint. A KSH adatai egy az egyben megfelelnek az Eurostat számításainak, így a deficit jelentősen maastrichti 3 százalék alatt marad.2011-ben - még a nyugdíjpénztári vagyon felélésének köszönhetően - az államháztartás többletet a GDP 4,3 százalék volt, így két egymást követő évben is teljesítette a maastrichti követelményeket a kormány.

Komolyabb gondot okozhat, hogy mennyire fenntartható a mostani folyamat, hisz 2011-es többlet egyszeri nagy bevételeknek köszönhető ráadásul az államadósság mértéke sem csökkent - ami másik fontos mérlegelési szempont az Európai Bizottságnál. Jó pontnak számít viszont, hogy ezeket az eredményeket recessziós környezetben érte el a magyar államháztartás - így brüsszeli megfontolásoktól függ, hogy a magyar kormány választási év előtt kiengedik-e a EU szoros figyelme alól. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.

Kapcsolódó

Növekvő adók és növekvő kiadások

A KSH ma nyilvánosságra hozott részletes adatai szerint 2012-ben a kormányzati szektor bevétele 13 147,8 milliárd, kiadása 13 741,2 milliárd, hiánya 593,4 milliárd forint volt. 2011-ben a kormányzati szektor többlete 4,3 százalék volt, ezzel szemben 2012-ben 2 százalékos hiány figyelhető meg (2011-ben a magán-nyugdíj pénztári vagyon átadásával együtt számítva).

A bevételek 2011-hez képest 12,3 százalékkal csökkentek, amelyen belül az egyéb bevételek jelentősen csökkentek (53 százalék), a többi bevételtípus ezzel szemben növekedett (6,5 százalék). Ezen belül a jövedelemadó bevételek 10,1 százalékkal, a termelési és importadók 9,3 százalékkal bővültek, melyből az általános forgalmi adó bevétel 10,3 százalékos növekedést tesz ki. Ez az áfa kulcs 27 százalékra való emelésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának is tulajdonítható. A 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele nélkül a bevételek - 2011-hez képest - 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben - írja a KSH.

2012-ben 0,6 százalékkal csökkentek a kiadások az előző évhez képest. Csökkenés a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásoknál (1,4 százalék) és az egyéb kiadásoknál (8,8 százalék) figyelhető meg. Utóbbinál a bázisévben elszámolt egyedi tételek (MÁV adósság, MFB veszteségtérítés stb.) is hozzájárultak a jelentős csökkenéshez. Ezzel szemben a pénzbeni társadalmi juttatások (1,2 százalék), a felhalmozási kiadások (2 százalék), a kamatkiadások (3,1 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (3,7 százalék), növekedtek - olvasható a KSH közleményében.

A kérdés a fenntarthatóság

Mint látható 2012-ben a költségvetés a különadókon és a jövedelemadókon hízott, illetve annak költségvetési trükknek köszönhetően nőttek az áfabevételek, hogy a cégeknek visszajáró adót egy hónappal később fizették vissza, vagyis 2012-ben - kis túlzással - 13 havi áfabevételre tett szert az állam - ez az a fajta költségvetési trükk, ami nem a fenntartható kategóriába tartozik, ami a túlzott deficit eljáráskor mérlegelés tárgyát képezheti. A kiadási oldalon a fenntarthatóságot növeli, hogy a bérjövedelmek csökkentek, ugyanakkor a szociális transzferek emelkedtek.