A vásárlók többsége igyekszik mielőbb megvenni a karácsonyi meglepetésnek szánt ajándékot. Persze akad, aki az utolsó pillanatra hagyja, de a végeredmény ugyanaz, december 24-én irány a karácsonyfa. Gyertyagyújtás, csillagszórás, utána ajándékbontogatás. És a meglepetésből némi keserűség is lehet.

A könnyebbik eset, ha rossz a méret, nem tetszik a szín, vagy éppen kettő lett belőle, ilyenkor jön az ünnepek utáni csere-bere. Ennek kialakult a maga rituáléja, amit mutatnak majd az ünnepek előttihez hasonló sorok a boltokban, a vevőszolgálatokon. Jogszabály nem kötelezi a kereskedőt a cserére a hagyományos boltokban, de a gyakorlat az, hogy a nyugtát is felmutató vásárlónak kicserélik, főleg, ha van mire. A webáruházban más a helyzet, mert ott kötelező 14 napon belül cserélni, aminek okát nem is köteles a vásárló megindokolni.

Jó, de mi van akkor, ha hibás az ajándék. Szakadt, lyukas, karcos, nem indul be, hiányzik belőle valamilyen alkatrész, lehetne hosszasan sorolni a nem várt meglepetéseket. Hát igen, ezt jó lenne elkerülni, de hogyan.

A vásárlót egyébként majdnem minden fogyasztási cikk esetében megilleti a szavatosság joga, ha az már a vásárláskor hibás volt. (Kivétel általában a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési határidős termékkör.) Ennek alapján a vásárlást követően két évig lehet reklamálni, még egy zokniért is. A bizonyítás persze már bonyolultabb kérdés (fél évig a kereskedő, utána a vásárló a hunyó abban, kinek is kell bizonyítania állítását vita esetén).

A jótállásos (garanciális) termékeknél legalább egy évig (ennyit mond a törvény) kötelező a javítás, vagy ha ez nem megy, a csere, esetleg árleszállítás, vagy éppen - ha már minden kötél szakad - a vételár visszatérítése. De van itt más is.

Akkor most bontsunk, vagy ne bontsunk?

Óvatosan, de érdemes. Nyilván ügyelni kell a csomagolásra, de csak azért, ha kiderül, hogy nincs baj, ne tűnjön fel a megajándékozottnak, hogy itt már valaki piszkálta az ő ajándékát. A csomagolás sértetlenségének egyébként semmi köze a minőségi reklamáció jogosságához.

A lényeg az, hogy létezik egy jogszabály (a 151/2003. számú kormányrendelet), mely szerint ha a vásárló a vásárlást, vagy az üzembehelyezést követő három munkanapon belül jelzi a termék meghibásodását, akkor a kereskedő köteles azt kicserélni, ha a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza. De ez nem minden termékre igaz, kizárólag azokra a tartós fogyasztási cikkekre, melyekre kötelező az egy év jótállás (más szóval garancia). Ide tartoznak például a tízezer forintnál drágább műszaki cikkek, egyes gyerekgondozási cikkek, optikai cikkek, óra, ékszer, hangszer, bútorok, sporteszközök, vagy éppen a szőrmeruházat (nemes, vagy félnemes szőrmés bőrből). A jogszabály 28 terméktételt sorol fel, a 29. azok alkatrészei, ha értéke tízezer forintnál több.

Hát igen, aki sokkal korábban vásárol december 24.-e  előtt, az már nem tud élni a jogban előírt csereigénnyel. 2017-ben a naptár ugyan megnyújtotta ezt az időszakot, hiszen az ajándékbontás napja vasárnap, így a hét utolsó két napján is szabad a vásár (azok nem munkanapok), a három munkanap számlálása előtte kezdődik, de elképzelni is nehéz, mi lenne, ha mindenki ekkor vásárolna jótállásos ajándékot. A "három munkanapon belül" ebben az esetben csak a csütörtököt és a pénteket jelentheti, hiszen ott van a "belül" szócska, legkésőbb a harmadik munkanapon reklamálni kell.

Tehát az ajándékvásárlást követő három munkanapon belül a jótállásos termékek esetében mindenképpen érdemes belenézni a csomagba, mit is vettünk. De a többinél sem árt még az ajándékosztás előtt.

Akciós árut nem cserélünk?

Sokan vásároltak akciós árut a jó hosszúra nyúlt novemberi fekete péntek akciósorozatban. A szavatossági, jótállási jogok semmit sem csorbulnak a leárazás miatt (kivéve, ha a kereskedő egy minőségi ok miatt áraz le valamit, de akkor a leárazás okát előre közölni kell a vásárlóval, aki emiatt a hiba miatt már nem reklamálhat).

A csere-bere itt is alku kérdése, általában igyekeznek is segíteni a kereskedők.

Na de az akciós ár!

A furfangos ötletekben nem fukarkodnak egyes vásárlók. Előfordult már, hogy megvették a leárazott terméket féláron, később pedig, az akciós időszakot követően mentek vissza csere-berélni, csak éppen nem az akciós árral számoltak, hanem a magasabbal, amiről leárazott a kereskedő. A sima cserével nincs is gond, ha rossz a méret, vagy nem tetszik a szín. De mi van akkor, ha nem megy a csere-bere és a vásárló a jussát kéri vissza?

Nos, első pillantásra ez egy kétirányú utca, de hát ha a vásárló kifizetett egy összeget egy akciós termékért, akkor csak a ténylegesen kifizetett vételár illetheti őt meg, ha bármit is követel vissza, bármilyen kár, vagy egyéb címen. Volt már vita emiatt a boltban, nem is könnyű eset ez.

Fotó: Shutterstock