Háromból egy magyar melanomás beteg több mint egy évig vár azzal, hogy orvoshoz forduljon – derül ki a Szegedi Tudományegyetem kutatásából. A megkérdezettek 38 százaléka a diagnózis felállítása előtt nem is tudott arról, hogy a melanoma rosszindulatú bőrdaganat.
A legveszélyesebb bőrdaganattípus, a melanoma korai felismeréssel megelőzhető, de az évente újonnan felfedezett 2500-3000 magyarországi melanomás esetből azonban minden negyedik későn jut el a diagnózisig. Nem a leggyakoribb bőrdaganatról van szó, mégis ez követeli a legtöbb halálos áldozatot, mert a korai tünetei nem fájnak, nem feltűnőek, és csak az adott bőrfelületet érintik. A kis bőrfelület eleinte még sebészeti rutineljárással kimetszhető, de késői stádiumban súlyos, áttétes daganatos betegséget okozhat. Korai stádiumban felfedezve 99 százalékban biztosítható az érintettek gyógyulása, később viszont ennek a töredéke a sikerráta.
A Szegedi Tudományegyetem kutatásából az is kiderült, hogy a saját bőrüket ellenőrző emberek többsége sincs tisztában azzal, pontosan mire kellene figyelniük.
A rendszeres önvizsgálatnak akkor van értelme, ha mindenki tudja, mit kell észrevennie, ezért hívja fel a Magyar Dermatológiai Társaság a figyelmet a „rút kiskacsa” módszerre. Az MDT szerint havonta érdemes önellenőrzést tartani, és azt javasolják, nézzük meg ilyenkor a fejbőrt, a felkar belső részét és a kéz- és lábfejet, valamint az ujjaink közötti bőrt is. A vizsgálat nem igényel szaktudást, vagy tapasztalatot. A bőrrák különböző típusai eltérő életkorban veszélyeztetik az egészséget, ezért a fiatal felnőttektől a legidősebbekig minden korosztálynak van miért odafigyelnie a gyanús bőrtünetekre.
Egy ember bőrén általában hasonló méretű és színű anyajegyek találhatóak. Az eleve a testünkön lévő anyajegyek és pigmentált bőrfoltok színe, alakja, szimmetriája, mérete és ezek szembetűnő változásai is gyanúsak lehetnek, de ha közülük bármelyik látványosan eltér a többitől, azaz „rút kiskacsa”, az veszélyt jelenthet. Ha ezt az anyajegyet időben látja bőrgyógyász, az életmentő lehet.
Az UV-sugárzás megfelelő védelem és odafigyelés nélkül a bőrünkben – gyermekkortól összeadódó – károsodást okoz. A bőrrákok többsége éppen azért fordul elő gyakrabban 45 éves kor felett, mert az évtizedek alatt felhalmozódó UV-terhelés ekkorra fejti ki hatását. Az UV-sugárzás ellen úgy védekezhetünk, ha 11 és 15 óra között árnyékos helyet keresünk, és kétóránként, vagy fürdés után magas faktorszámú napvédővel bekenjük a bőrünket legalább 20 perccel a napozás előtt. Az arcot árnyékoló kalap, sapka és az UV-szűrős napszemüveg viselése is fontos lehet a teljes testet takaró, jól szellőző ruházat mellett. Tévhit, hogy órákig kell a napot tartózkodni a vitaminpótlás miatt, a D-vitamin-készletek kiegészítésére elég napi 15 perc tavaszi napfürdő.
A bőrgyógyászok szakmai szervezete az ellenőrzés folyamatáról videót is közzétett, weboldalukon pedig további információt találnak a melanoma felismeréséről.
Az MDT dermatoszkópos ingyenes anyajegyszűrést tart a Fishing on Orfű fesztivál résztvevőinek.