Az NGTT ülésést Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg. Erről bővebben itt olvashat.
Borsik a zárt tanácskozás szünetében újságíróknak azt mondta: a munkaügyi albizottságról Orbán Viktor miniszterelnökkel is egyeztettek az ülés szünetében. A miniszterelnök Borsik János beszámolója szerint azt mondta: a kormány tagként nem, de képviselőkkel, szakértőkkel "ott lesz egy ilyen kezdeményezésben".
Az elnök szerint egy ilyen albizottságban lehetőség lenne megvitatni többek között a minimálbér, a Munka törvénykönyve, a bérkompenzáció, a bérajánlás, és a személyi-jövedelemadó rendszer kérdéseit, s javaslatukat előterjesztik az NGTT-nek még a keddi ülésen.
Borsik János hangsúlyozta: az OÉT megszüntetése "ostoba lépés" volt, mivel a társadalmi békének komoly letéteményese volt a háromoldalú érdekegyeztetés, és aki "ezt kétségbe vonja, az vagy nem ért hozzá, vagy nem volt benne". A szakszervezetek ugyanakkor részt kívánnak venni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkájában, de megpróbálják "kilobbizni" egy albizottság létrehozását - fogalmazott az ASZSZ elnöke. "Minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy véleményt cseréljünk, és nincs olyan nagy baj Magyarországon, hogy ne tudnánk leülni egy asztalhoz" - fűzte hozzá.
A konkrétumokról beszámolva elmondta: szóba került a bérkompenzáció ügye, és kiderült, hogy a kormány teljes mértékben helytáll a bérkompenzációnál. A minimálbér kapcsán a szakszervezetek világossá tették, hogy még a 92 ezer forintra történő emelés sem biztosítja a reálérték megőrzését - mondta Borsik János, hozzáfűzve, hogy a munkáltatók sem látnak kellő garanciát a kompenzációs rendszer kivitelezésében, mivel ennek pontos részletei még nem ismertek.
A minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat
Az érdekegyeztetés Európában általában ágazati szinten folyik, a kormány jelen van, de "előkelő idegenként" vesz részt a megbeszéléseken - mondta Parragh László az NGTT levezető elnöke, - aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökeként egyben a gazdasági oldal soros elnöki tisztét is betölti a következő három hónapban.
Látható és érezhető volt az alakuló ülésén, hogy az OÉT elmúlt húsz évben kialakult, "kőbe vésett" rendszerének megváltoztatása komoly érdeksérelmeket vált ki - fogalmazott Parragh. Európán általában ágazati bérmegállapodásokat kötnek, ahol az ágazatban résztvevő munkaadók és a teljes felhatalmazással bíró szakszervezetek tárgyalnak, s a szereplők garanciát nyújtanak arra, hogy a megállapodásokat be is tartják - fűzte hozzá.
"A kormány által 2012-től javasolt közel 20 százalékos minimálbér emelés komoly pusztítást okozhat bizonyos iparágakban, például a könnyűiparban és a elmaradott térségekben, amit meg is fogalmaztunk" - felelte újságírói kérdésre a gazdasági oldal soros elnöke. Hozzátette azt is, hogy a kormánynak komolyan kell vennie a bérkompenzációra vonatkozó ígéretét, amely öt százalékos béremelés fölött 100 százalékos kompenzációt jelent. A kompenzáció mértékére vonatkozó kérdésre az MKIK elnöke száz milliárd forintos nagyságrendről beszélt, hozzátéve, hogy a kompenzáció azt jelenti, hogy egy rossz folyamat szorul kiigazításra, de véleménye szerint "nincs más út".
A bérkompenzáció ügye nincs lezárva
Az alakuló ülés második felében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előterjesztésében az egészségügyi konszolidációról, struktúraváltásról folyt a konzultáció.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta: még nem tűzték ki a következő NGTT-ülés időpontját, de a bérkompenzációról még a héten tovább tárgyalnak Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral, immár a kompenzáció pontos technikájáról is szó lesz.
Az NGTT alakuló ülésén 32 szervezet képviselője vett részt a kormányfő és a kormánytagok mellett. A munkaadói oldal 9 szervezete mellett három kamara rendelkezik képviselettel az NGTT-ben, a szakszervezeti oldalnak hat, a tudománynak és a civil szervezeteknek öt-öt, míg a történelmi egyházaknak négy képviselője van a tanácsban.