A palagázt követően a palaolaj okozhatja a következő a forradalmat a globális energiaiparban - mondta Fasimon Sándor, a Mol-csoport magyarországi működéséért felelős vezérigazgató-helyettese a Napi Gazdaság Átalakuló energiapiac 2013 című szakmai konferenciáján. Nincs tehát vége az olajkorszaknak - tette hozzá. Az energiahordozó piacán stabilizálódhat a tartósan magas árszint, de az is igaz, hogy amint a Brent nyersolaj hordónkénti árfolyama eléri, illetve meghaladja a 100 dollárt, máris visszaesik a kereslet, a fogyasztók alternatív források után néznek.
Elszakad a gázár az olajártól
A globális kereslet-kínálati viszonyokban alapvető változások történnek. Miközben a szénhidrogének piacán tapasztalható keresletbővülést 90-100 százalékban Kína és India produkálja, az Egyesült Államok már több szénhidrogént termel ki, mint Szaúd-Arábia, termelése pedig gyorsabban bővül, mint a világkereslet. Ezt az előretörést a palagáznak köszönheti az USA, azonban a prognózisok szerint 2025-re a palaolaj révén már az olajtermelése is meghaladja majd a közel-keleti államét. A palaolajat egyébként szintén úgynevezett repesztéses eljárással, de a palagáznál alkalmazottnál jóval több mélyfúrással lehet felhoznie, ami a szakember szerint azonban nem veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket.
A szakember szerint a trend azt mutatja, a palagáz egyre inkább árupiaci termékké válik, így a gázt valószínűleg egyre kevésbé olajárindexált alapon fogja árazni majd a piac. Az amerikai gázárak már így is csupán töredékére rúgnak az európaiaknak, ha pedig igazán beindul az lng-export, az történelmet fog írni a gázpiacon. Az európai palagázipar jókora, évtizedes lemaradásban van Amerikához képest a szakember szerint - nem beszélve a palaolajról - , a szabályozási környezet fejletlensége mellett például azért, mert az öreg kontinensen jóval mélyebben húzódnak az érintett rétegek. Az Egyesült Államok előretörését egyebek mellett a hatékonyság és a kiszámítható szabályozási környezet is alátámasztja.
Hanyatlik a régiós piac
Ami az európai helyzetet illeti, a keresletcsökkenés még a kapacitásbezárások mértékét is meghaladja, a válság előtti aranykor pedig vélhetően nem tér vissza a finomítók számára. A finomítói marginok a kereslettel együtt zsugorodtak össze, ezért a Mol Nyrt. feldolgozási és kereskedelmi üzletágában az állandó felvevőpiacok való jelenléte erősítése mellett döntött - fogalmazott Fasimon. A regionális piac évek óta hanyatlik, Magyarországon a finomított termékek iránti kereslet mélypontját vélhetően 2013-ban éri el. Ilyen körülmények között a megszerzett piac fontossága növekszik, a regionális kiskereskedelmi hálózat fejlesztése kulcsfontosságú, ennek megfelelően a társaság a környező országok piacain való növekedést célozta meg szavai szerint.
A kutatás-termelési üzletágat harmad-harmadrészben a hazai és a horvát tevékenység teszi ki, azonban itt már viszonylag kevés további lehetőség kínálkozik. Kelet-Európában a kihozatali ütem maximalizálása, a hozamcsökkenés lassítása a cél a kutatások folytatása mellett. Nem úgy a fönnmaradó egyéb külföldi területekkel, amelyek a húzóerőt jelenthetik a következőkben. (Amint arról beszámoltunk, a Mol három blokkra nyert el koncessziós szerződést Romániában.) A FÁK-régiók mellett Irak és Kurdisztán komoly reményekkel kecsegtet, utóbbiak kapcsán a Molnál a már meglévő felderített készletek megduplázásában bíznak, míg Kamerun és Angola a potenciálisan nagykockázatú piacok között említhető.
Arról, hogy mi a helyzet a Magyarország reménységének tartott, óriásinak sejtett makói, nemkonvencionális gázmezővel és a földgázkitermelésben érdekelt többi hazai szereplővel, részletesen korábbi cikkünkben olvashat.
A magyarországi kutatások 2010 óta szünetelnek, mivel új koncessziót (szénhidrogének, geotermia) nem adnak ki. A Mol kutatási területe a lejáró koncessziók visszaadásával ez idő alatt harmadára zsugorodott - mondta Fasimon, aki szerint több korábbi időpontra vonatkozó ígéretet követően most a szeptemberi kiírásban lehet bízni. A törvényhozók maximalizálták az egy társaság által kutatható terület nagyságát, ami a szakember szerint már csak azért is érthetetlen, mert az állam így komoly összegű bányajáradéktól esik el. Növekedés csak akkor lesz, ha lesz beruházás is - fogalmazott Fasimon, aki úgy vélte, a Mol-csoport kész beruházni, de ehhez kiszámíthatóságra, támogató szabályozási környezetre van szükség.