Napirend ismertetése helyett két elemző beszéddel nyitott a BKIK keddi küldöttgyűlése. Ezzel próbálták lecsillapítani az ülést megelőző heves indulatokat, de ez csak ideig-óráig sikerült.

A küldötteket már az indulás előtt felidegesítette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság elnökét saját bizottsága zárta ki a küldöttek közül, így Fekete Balázs - akinek homályos munkaügyi és küldötti helyzetéről többször írtunk - csak vendégként vehetett részt a tanácskozáson. Ennél csak az a később beigazolódott pletyka keltett nagyobb zavart, hogy a küldöttek egy csoportja a jelenlegi elnök visszahívását kezdeményezi és ezt írásban is bejelentette - közvetlenül a gyűlés kezdete előtt.

Kapcsolódó

A gyűlésen így elméletben 109 embernek volt joga megjelenni, de a kétórás időpontban ennek kevesebb, mint a fele volt a teremben, így a gyűlést határozatképtelennek nyilvánították. Az eredeti időpontnál fél órával később megkezdett ismételt közgyűlésen  viszont már 94-en jelentek meg.

Nekik tartott "eligazítást" először Parragh László, majd Csepreghy Nándor. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyar gazdaság helyzetét elemezte, majd a jövő évi választásokat említve a kamara pártsemlegességére hívta fel a figyelmet.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára győzelmi jelentést olvasott fel az elmúlt hét évben történtek elemzésekor. Csepreghy a magyar gazdaság kitörési lehetőségéhez szükséges partneri viszonyt szorgalmazott a kamarák és a kormány között.

Ezt követően robbant két bomba: előbb Kálix Géza (akinek cége éveken át a BKIK könyvelését végezte - erről is írtunk) a napirendi pontokra vonatkozó személy szerinti szavazás szükségességét vetette fel - ami nagy felhördülést váltott ki a küldöttek között. Ez ugyanis jócskán lelassíthatta a határozathozatalt. A szavazásról való döntés távozásra késztette a delegátusok egy részét, így a következő javaslat - amely a márciusban megválasztott elnök leváltásáról kezdeményezett voksolást - eleve értelmezhetetlen lett.

A leváltást javasló csoport képviseletében Dudás Zoltán ezért arra vonatkozó szavazást kért, hogy a személyi kérdésről a januári 9-i küldöttgyűlés határozzon. A küldöttgyűlés különös módon erről nem szavazott. (A fenti két javaslatot már nem hallhatta meg Csepreghy Nándor, aki beszédét követően távozott.)

A viharos felvetéseket követően tragikomédiába illő jelenetek következtek. Küldöttek hagyták el a termet és a gyűlést, majd voltak akik visszatértek. A hat napirendi pontról így érdemben nem is lehetett szavazni. Küldöttek, jogászok és vendégek vitatkoztak a konferenciateremben és a folyosón is a szavazás módjáról, rendjéről és következményeiről.

A BKIK tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolóról és mérlegről ennek ellenére szavazást kezdeményezett Krisán László elnök, amelyet  a jelen levők elfogadtak. A BKIK mérlege május helyett csak most decemberben készült el.

A gond ugyanakkor az, hogy a mérleg küldöttgyűlés általi jóváhagyása megkérdőjelezhető, így vélhetően érvénytelen. Ha ez ügy bíróság elé kerül, akkor ott is kiderülhet a szavazás érvénytelensége és akkor már nagy bajba kerülhet a BKIK. Érvényes és a küldöttgyűlés által elfogadott mérleg híján az egész szervezet működése ellehetetlenülhet januártól.

Az egyre kaotikusabb, személyeskedésektől sem mentes küldöttgyűlésben szóhoz jutó elnök egy másik, sokakat foglalkoztató ügyről is említést tett a szavazási bonyodalmak közepette.  A BKIK-n belül ugyanis zaklatási ügyekről szóló bejelentés is érkezett az elnökhöz. Krisán László  egy hónapja különbizottságot nevezett ki a vádak kivizsgálására. A hét hölgyből és két férfiből álló  bizottság a kamara egyes vezetőivel kapcsolatos vádakat vizsgálja majd ki.