A piacon olyan spekuláció alakult ki az elmúlt napokban, hogy a monetáris tanács (MT) a forint gyengítése érdekében esetleg az elemzői konszenzus által várt 15 bázispontnál is nagyobb mértékben vághat ma, és ez az elmúlt napok forintgyengülése mögött az egyik ok lehetett. Így a vártnak megfelelő 15 bázispontos vágást követően a forint ugrásszerűen erősödött is: a 312,80-as szintről a 312-es szint alá ment az euróval szemben - állapította meg Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

A határidős kamatok alapján három hónapos távon 0,75 százalékos, hat hónapos távon 0,67 százalékos kamatszintet vár a piac, tehát amennyiben az MNB időközben nem növeli a vágások mértékét, vagy erős jelzést nem ad arra, hogy érdemben 0,75 százalék alá vághatja a kamatszintet, addig a forint árfolyamának komolyabb gyengülése nem jön szóba, mert az erős makrogazdasági fundamentumok (főként az államháztartási illetve külső egyensúlyi mutatók) komoly támaszt adnak a forintnak - véli a szakember.

Kapcsolódó

A nemzetközi környezet az elmúlt hónapban is támogató maradt, a tőkepiacokon fokozódott a kockázati étvágy, a forint a hónap során rövid időre a 310-es szint alá is benézett az euróval szemben - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az inflációs kilátások a bejelentett áfacsökkentések miatt rövid távon még lejjebb tolódtak, ami feltehetően újabb muníciót ad az MNB-nek.

A jegybank a múlt havi kommunikációjában külön kiemelte, hogy az inflációs céltól tartósan elmaradó infláció a várakozások alkalmazkodása miatt hosszabb távon is nyomott szinten tarthatja a pénzromlási ütemet, így átfogó lazításra van szükség. Bebesy szerint a jegybank a következő hónapokban is tovább folytatja majd a lazítást. Hosszabb távon ugyanakkor a nyersanyagárak stabilizálódása, a költségvetési lazítás, és az érezhető bérnyomás a hazai gazdaság bizonyos szektoraiban előbb-utóbb felfelé hajtja majd a fogyasztói árakat.

A következő hónapokban a jegybank legalább 0,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot, valamint további változások jöhetnek a bankközi piacon - véli Kiss Mónika, az Equilor. Zrt. vezető elemzője.

Az MNB a következő hónapokban tovább folytathatja a megkezdett átalakításokat. A januárban meghirdetett Önfinanszírozás 3.0 április végéig befejeződik, amelyben a bankrendszer alkalmazkodása 400-800 milliárd forintos állampapír-vásárlást jelenthet az MNB számításai szerint. Így kisebb kiigazítás a monetáris kondíciókban a következő hetekben is lehetséges.

A jelenlegi trendek alapján az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók csak 2018 végére érhetnek a 3 százalékos inflációs cél közelébe. Ha a júniusi inflációs jelentés nem tartalmaz majd árnövekedésre utaló jelzést, akkor az alapkamat radikálisabb mérséklése is elképzelhető a közeljövőben.

A márciusi kamatdöntésnek, valamint a bejelentett kamatcsökkentési ciklusnak köszönhetően a magyar állampapír-hozamok már a tavalyi októberi mélypontokat is átütötték. A további hozamcsökkenésnek pedig a magyar monetáris lazítás, illetve az ECB támogató környezete ágyaz meg. Az MNB célja, hogy a lazító intézkedések a hozamgörbe teljes szakaszán lecsapódjanak, így leginkább a középtávú, ötéves futamidejű állampapírok és a rövid lejáratú papírok közti hozamkülönbözet szűkülhet. Eközben a külföldi tulajdonban lévő állampapír-állomány lassú ütemben zsugorodik - véli Kiss.