Számos olyan szektorban, amely korábban az uniós munkavállalókra támaszkodott, ma már több a nem uniós, mint az uniós munkavállaló, ami jól mutatja a Brexit hatását és a nemzetközi események bevándorlási szokásokra gyakorolt hatását – írja a The Guardian.
A nem uniós munkavállalók száma először 2022-ben haladta meg uniós társaikét, átlagosan 2,7 millióan voltak, szemben a tavalyi 2,5 millió munkavállalóval.
Az is kiderül, hogy különböző ágazatok, amelyek korábban az uniós munkavállalókra támaszkodtak – például a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az adminisztráció, valamint a nagy- és kiskereskedelem és a járműjavítás –, eltolódtak a nem uniós és brit munkavállalók felé.
Más ágazatok, mint például a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat még mindig az uniós munkavállalóktól függ, de ezekben is végbement pár változás:
- Tavaly nyáron az ágazatban foglalkoztatottak közül körülbelül minden hetedik ember uniós állampolgár volt, ami jelentős csökkenést jelent a világjárvány előtti 23 százalékhoz képest.
- A nem uniós munkavállalók aránya 6 százalékra emelkedett, szemben a 2019-es 2 százalékkal és a Brexitről döntő népszavazás előtti 1 százalékkal.
Merre tart Anglia az unió nélkül? A britek szerint a saját vesztébe
Nagy-Britannia jövője az Európai Unión kívül van – írta szerdán megjelent cikkében a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. Ehhez képest a közvélemény teljesen mást mond: a brit állampolgárok több kárát látják az unióból való kilépésnek, mint hasznát, amit többször nyomatékosítottak a felmérések alkalmával. Bővebben>>>Nehezebben elérhetőek az alacsony képzettséget igénylő munkák
Az Oxfordi Egyetem migrációs megfigyelőközpontjának igazgatója, Madeleine Sumption szerint a Brexit hozzájárult az elmozduláshoz olyan döntésekkel, mint az ápolószemélyzet munkavízum-rendszere és a nemzetközi diákokra vonatkozó, tanulmányok utáni munkavégzésre vonatkozó szabályok szigorítása.
A Brexit-politika célja az lett volna, hogy korlátozzák az alacsony bérű iparágakba irányuló migrációt, viszont ez nem sikerült.
2020 előtt a vendéglátás és az adminisztratív szolgáltatások ágazatában a külföldi munkavállalók kétharmada uniós állampolgár volt, akárcsak a nagykereskedelemben, a gépjármű-kiskereskedelemben és -javításban, valamint a bányászatban dolgozók fele. Most a nem brit születésű munkavállalók az összes Angliában dolgozó kevesebb mint felét teszik ki.
Az ingatlanpiacon, valamint a szakmai és tudományos ágazatban a nemzetközi munkaerő összetétele 2020 előtt közel fele-fele arányú volt. Most a nem uniós dolgozók az összes munkavállaló 55 százalékát teszik ki, és 2021 eleje óta erőteljes növekedés tapasztalható.
Minden szektorban csökken az uniós munkavállalók száma
A feldolgozóiparban és a művészeti és szórakoztatóiparban még mindig több uniós állampolgár dolgozik, mint nem uniós állampolgár, de az utóbbiak száma nőtt.
- 2019 és 2022 között a feldolgozóiparban foglalkoztatott nem uniós polgárok száma 23 százalékkal nőtt, míg ezzel egyidejűleg az uniós alkalmazottak száma 5 százalékkal csökkent.
- A művészet és szórakoztatás területén a növekedés 13 százalékos volt a nem uniós polgárok javára, míg az uniós munkavállalók száma 12 százalékkal csökken.
- Az egészségügyben a nem uniós külföldi munkavállalók aránya a 2019. évi 10 százalékról 2022 decemberére 14 százalékra nőtt.
Az elemzés azt mutatja, hogy a nem uniós munkavállalók száma 2014 óta – az első olyan év, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok – folyamatosan emelkedett, de 2021 elejétől felgyorsult, és 2022 decemberére elérte a közel 3 millió főt, ami két év alatt 40 százalékos növekedést jelent.
Az uniós munkavállalók száma ugyanebben az időszakban stabil maradt, 2020 és 2022 decembere között mindössze 1 százalékkal nőtt, ami egybeesik a szabad mozgás 2020 végi megszűnésével.