Körülbelül 15 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményekben a 2019/2020-as tanévben, miközben idehaza - a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - 247 ezer, azaz a felsőoktatásba bekapcsolódók 6 százaléka a határokon kívül folytatta tanulmányait.

A tavalyi 4 százalékos bővülés feltehetően a jelenlegi tanévben is folytatódott: "noha a 2020/2021-es tanévről egyelőre nincsenek pontos statisztikák a kint tanuló magyar diákok számára vonatkozóan, egyéb tényezők mellett a külföldre jelentkezők számának további növekedése lehetett az egyik oka annak, hogy 2020-ban mintegy 20 ezerrel kevesebben felvételiztek hazai felsőoktatási intézményekbe" - véli Lévai Balázs, a középiskolásoknak iskola melletti kiegészítő képzést nyújtó Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.

Kapcsolódó

A legnépszerűbb célpontoknak az osztrák és a német egyetemek számítanak, azonban az elmúlt évtized egyik legdinamikusabb növekedése az Egyesült Királysághoz fűződik: tíz év alatt csaknem megháromszorozódott a szigetországba jelentkező magyar diákok száma, ami a brit egyetemek színvonalát tekintve aligha meglepő - írja az Engame közleményében.

Az Unesco, Statcube, HESA, Datenportal, Nuffic, Open Doors Data adatbázisai alapján összeállította az Engame Akadémia.

Vége a kedvező tandíjnak és diákhitelnek

A képet teljesen átrajzolja azonban a brexit: a brit kormány döntése alapján immár biztos, hogy 2020. december 31-e után ugyanazok a feltételek vonatkoznak majd az uniós, így a magyar diákokra is, mint az EU-n kívülről érkezőkre. Ez többek között azt jelenti, hogy a jelenlegi 9250 fontos (nagyságrendileg 3,6 millió forintnak megfelelő) uniós tandíj helyett évente 10 000-38 000 font (körülbelül 4-15 millió forint) közötti összeget kell majd fizetniük azoknak, akik a brit felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni ez év szeptemberétől (a tanulmányaikat már megkezdőkre a korábbi feltételek vonatkoznak).

UCAS adatai alapján.

Ez akár kétszer-háromszoros terhet eredményezhet, bár egyre több egyetem jelentett be máris olyan, uniós diákoknak szóló garantált ösztöndíjakat, amelyekkel - adott szakok és intézmények esetén - meg lehet közelíteni az eddigi tarifákat.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU-ból érkező jelentkezők elveszítik az eddigi kedvezményes diákhitel igénylésének lehetőségét is. Ez korábban viszonylag egyszerűen volt elérhető mindenkinek, gyakorlatilag 100 százalékban finanszírozta a tanulmányokat, és csak akkor kellett visszafizetni, amikor a korábbi diákok jövedelme elért egy előre meghatározott, magyarországi viszonylatban magasnak számító összeget. Az is további bonyodalmat jelent adminisztratív és anyagi szempontból, hogy a brexit miatt a félévesnél hosszabb képzésre érkezőknek diákvízumot kell igényelniük, és ez további 812 fontnyi (mintegy 300 000 forint) pluszköltséget ró rájuk.

Kedvét szegték a magyar diákoknak és szüleiknek

Hogy a 2021-ben és 2022-ben érettségiző, külföldi továbbtanulást tervező magyar diákok országválasztására milyen hatással van a brexit, azt jól mutatja az Engame Akadémia nem reprezentatív, 156 diák és 95 szülő megkérdezésével készült felmérése. Ebből kiderül, hogy a diákok 27,6 százaléka a brexit miatt nem jelentkezik az Egyesült Királyságba, pedig korábban gondolkodott rajta. A megkérdezett szülők ennél is nagyobb aránya, 36,8 százaléka mondta, hogy gyermek a brexit miatt nem jelentkezik a szigetországba.

Más országok kerülnek célkeresztebe

Lévai Balázs szerint azok, akik korábban az Egyesült Királyságba szerettek volna jelentkezni, a következő tanévben azokat az országokat részesítik majd előnyben, ahol a brithez hasonlóan magas színvonalon, de kedvezőbb anyagi feltételek mellett folytathatják felsőoktatási tanulmányaikat. Ilyen célpont például Hollandia, amely az oktatás színvonalának, a számtalan angol nyelven is elérhető képzésnek és az alacsony tandíjaknak köszönhetően évről évre egyre népszerűbb a nemzetközi és így a magyar diákok körében is. Az elmúlt öt évben átlagosan közel évi 20 százalékkal többen jelentkeztek tőlünk holland egyetemekre, azonban a várhatóan emelkedő számú nemzetközi jelentkező miatt a következő években megnehezedhetnek a bejutás feltételei - figyelmeztet Lévai Balázs.

A szakember szerint a brexittel összefüggésben előreláthatóan növekszik majd azoknak az országoknak a népszerűsége is, ahol a második beszélt nyelvükön tanulhatnak a diákok. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is élénkülő érdeklődésre számíthatnak.

Lévai szerint az átalakulóban lévő nemzetközi felsőoktatási piac még tudatosabb gondolkodást és felkészülést igényel azon diákoktól, akik külföldön szeretnének továbbtanulni. Az ehhez szükséges pályaorientációt, készségfejlesztést és használható nyelvtudás elsajátítását pedig már jóval az érettségi éve előtt meg kell kezdeni a siker érdekében.

A többség nem módosít a koronavírus miatt

A koronavírus-járvány merőben új helyzet elé állította a felsőoktatási intézményeket és a diákokat. Az Engame felmérésében a 2021-ben és annál később érettségiző magyar diákok többsége úgy nyilatkozott, hogy nem változtat külföldi jelentkezési tervein a Covid-19 miatt, abban bízva, hogy tanulmányaikra már nem lesz hatással a pandémia. A diákok 69,3 százaléka, míg a szülőknél 76,8 százalék mondta azt, hogy inkább nem, vagy egyáltalán nem befolyásolja döntésüket, illetve gyerekeik döntését a Covid-19.

Lévai Balázs ugyanakkor úgy véli: azon országok egyetemei kerülhetnek még inkább a nemzetközi diákok figyelmének középpontjába, amelyek a legsikeresebbnek bizonyulnak a világjárvány terjedésének megfékezésében, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetővé tételében, valamint a felsőoktatásban hamarabb képesek biztonságosnak érződő körülmények között visszatérni a személyes oktatáshoz.