Az Egyesült Királyság vonatkozásában az átmeneti időszak után az Európai Unió harmonizált védjegyszabályai nem lesznek alkalmazhatók, ami többek között befolyással lesz minden olyan kiskerekedőre, aki az Egyesült Királyságból belföldi viszonteladás céljából importál árut - hívja fel a figyelmet a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda.

Egy védjegy kizárólagos jogot biztosít a jogosultjának, más csak az ő hozzájárulásával használhatja a védett megjelölést és ez vonatkozik többek között áru értékesítésére is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy népszerű márka jogosultja ellenőrzése alatt tarthatja a védjeggyel ellátott áruk kereskedelmét, hiszen ő határozhatja meg, melyik országban ki és milyen feltételekkel forgalmazhatja azt.

Kapcsolódó

Az EGT-n belül

Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül azonban ez a kontroll csak korlátozottan érvényesül: amint ugyanis egy oltalom alatt álló termék bármely tagállamban a védjegyjogosult engedélyével forgalomba kerül, a védjegyoltalom az egész EGT vonatkozásában "kimerül", és az áru további értékesítésére már nem terjed ki. A végjegyjogosult tehát nem ellenőrizheti a védjegyoltalom alatt álló termékek EGT országok közötti kereskedelmét és viszonteladását.

Ez a "párhuzamos kereskedelem" alapja - emeli ki a szakértők: egy magyar viszonteladó beszerezheti márkás árukészletét egy alacsonyabb árfekvésű uniós országban, és a magyarországi márkakereskedéseknél alacsonyabb áron továbbértékesítheti azt anélkül, hogy ehhez a védjegyjogosult engedélyét kellene kérnie.

EGT-n kívül

Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik az első alkalommal az EGT-n kívül forgalomba hozott termékek EGT-n belüli viszonteladására. Ebből kifolyólag az átmeneti időszak végét követően megszűnik a párhuzamos kereskedelem lehetősége olyan árukkal kapcsolatban, amelyek először az Egyesült Királyságban kerültek forgalomba. Ilyen esetekben az EGT-n belüli további értékesítéshez a védjegyjogosult kifejezett engedélyére lesz szükség.

Vége a turis korszaknak?

Ez az összefüggés azonban egy nem várt területen is éreztetheti hatását: Magyarország ugyanis az Egyesült Királyságból érkező használt ruhák egyik legnagyobb importőre. A védjegyhez fűződő jogok és azok kimerülése a használt termékekre ugyanúgy vonatkozik, mint az újonnan forgalomba hozottakra, ezért Magyarországon például használt ruhával is csak akkor lehet majd szabadon - a védjegyjogosult engedélye nélkül - kereskedni, ha azt korábban a védjegyjogosult hozzájárulásával az EGT területén belül forgalomba hozták.

Az átmeneti időszak lejártát követően az Egyesült Királyságban forgalomba hozott ruhákra ez már nem lesz igaz, ezért azoknak az Európai Unió területén - például Magyarországon - történő másodlagos értékesítéséhez szigorúan véve valamennyi érintett védjegyjogosult engedélyére szükség lesz.

A Taylor Wessing Budapest szakértői a fentiekkel kapcsolatban megjegyzik: az nem feltétlenül életszerű, hogy a nagy divatmárkák tömegesen bitorlási pereket indítsanak az 'angol használtruhát' árusító üzletek ellen a védjegyüket viselő termékek engedély nélküli újraértékesítése miatt, de nem zárható ki, hogy bizonyos nagyobb presztízsű márkák föl fognak lépni a brand marketingpozícióját veszélyeztető másodlagos értékesítéssel szemben.

A KSH szerint az elmúlt időszakban a használtcikk-kereskedelemre épülő boltoknál volt az egyik legnagyobb a visszaesés a forgalomban.