A szakértők egyöntetű álláspontja szerint a jelenlegi szabályok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a büntetőeljárás során zár alá vegyék egy bűnszervezet tagja által a cselekmény ideje alatt szerzett vagyonnak azt a részét, amely a sértett polgári jogi igényének fedezetéül szolgálhat. Erre még akkor is lehetőség van, ha a vagyon időközben máshoz került (kivéve a jóhiszemű vásárlás esetét). Ez elég lenne ma is, ha alkalmaznák.
Ám a szabályok mentén nincs lehetőség a külföldre menekített vagyon, vagy épp a strómanok nevén lévő értékek lefoglalására. Amire Rogán javaslata sem hoz megoldást.
A javaslat három területen jelent komoly lépést, ám azok arányossága és "jogállam-konformsága" vitatható. Például az a kitétel: a zár alá vétel az érintettek teljes vagyonára kiterjed, függetlenül a bűncselekmény okozta kár mértékétől. Olyan személyek vagyonára is kiterjed, akik az ügyben elkövetők eleve nem lehettek, például a felügyelőbizottságok tagjai, ami minimum aggályos. A legsúlyosabb probléma az a részlet lehet, amely szerint a zárolás a cégcsoport teljes vagyonára is kiterjed. Ez egy tőzsdén jegyzett vállalat esetében azt az abszurd helyzetet eredményezné, hogy az összes részvényes befektetett pénze zár alá kerül.
Rogán javaslata nem rendelkezik viszont arról, hogy pénzintézeti csalások esetén az ügyészségnek legyen mandátuma és kötelezettsége arra, hogy a károsultak képviseletében polgári jogi igényt terjesszen elő. Vagy arról, hogy a csalók által okozott károkat ne a tisztességes bankok ügyfelei fizessék meg a Befektetővédelmi Alapon keresztül - írta a Népszabadság.