Az Európai Bizottság (EB) szerdán több ügyben is kötelezettségszegési eljárás indításról döntött Magyarország kapcsán. A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a brüsszeli bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak és további 8 tagállamnak, hogy hiánytalanul ültessék át nemzeti jogrendjükbe a sugárterheléssel kapcsolatos alapvető biztonsági előírásokról szóló uniós irányelvet. (Felszólító levelet küldtek Belgium, Ausztria, Spanyolország, Észtország és Magyarország , továbbá indokolással ellátott véleményt Málta, Portugália, Ciprus és Görögország számára.) A tagállamoknak 2018. február 6-ig kellett átültetniük az irányelvet, ám ez nem történt meg teljeskörűen. A 2013/59/Euratom irányelv korszerűsíti az uniós sugárvédelmi jogszabályokat: alapvető biztonsági előírásokat határoz meg a munkavállalók, a lakosság és a betegek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme érdekében. A tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a bizottság által megfogalmazott érvekre.
Az EB felszólított 24 tagállamot - köztük Magyarországot - a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós szabályok betartására. Az indokolással ellátott vélemény szerint a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok nem felelnek meg a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályoknak. E szabályokkal az EU korszerű rendszert hozott létre, amely segít rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacokat, tovább könnyíti a határokon átívelő szolgáltatásnyújtást, és egyes szakmáknál - például az építészek, az orvosok és az ápolók - bevezeti a szakmai képesítések feltétel nélküli elismerését az uniós országokban. Valamennyi érintett tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felvetésekre.
Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország és további 4 tagállam (Észtország, Görögország, Málta és Szlováka) ellen a gázüzemű berendezésekre vonatkozó szabályok be nem tartása miatt is. Az országok ugyanis nem teljesítették a gáz halmazállapotú tüzelőanyagok égetésével üzemelő berendezésekre vonatkozó harmonizált uniós termékszabályok szerinti kötelezettségeiket. A rendelet meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket minden egyes gázüzemű berendezésnek teljesítenie kell ahhoz, hogy forgalomba hozható legyen. A rendelet értelmében a tagállamoknak 2017. október 21-ig kellett volna tájékoztatniuk a bizottságot a gáz halmazállapotú tüzelőanyagként területükön alkalmazott gáztípusokról és a megfelelő hálózati nyomásokról. Itt is két hónap van a reagálásra.
Az EB felkérte Magyarországot és további 8 tagállamot, hogy a közúti fuvarozókra vonatkozó nemzeti elektronikus nyilvántartásaik csatlakoztatását igazítsák az európai nyilvántartás új verziójához. A közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása fontos eszközt jelent ugyanis az uniós jogszabályok végrehajtásának biztosítása szempontjából: lehetővé teszi, hogy a tagállamok információt cseréljenek egymással az EU-n belül letelepedett közúti fuvarozási vállalkozásokról. A nemzeti elektronikus nyilvántartások közötti csatlakozás korszerűsítésének határideje 2019. január 30-án lejárt.