Az Európai Bizottság (EB) a úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé idézi Magyarországot, mert a tagállamnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó szabályai nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal.

A bizottság szerint a kiskereskedelmi ágazat magyarországi szabályozása nem felel meg az uniós szabályoknak, és megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit. A bizottság úgy véli, a magyar jog szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel:

  • A magyar jog szerint a kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.
  • Magyarország nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt. A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.

A bizottság 2017 februárjában küldött felszólító levelet a magyar kormánynak, amelyben megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Bíróság elé terjeszti.

Magyarország két hónapot kapott

Az EB 15 tagállamnak (Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Svédország) küldött felszólító levelet, amelyben arra szeretne választ kapni, hogy az érintett tagállamok joga megfelel-e a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályoknak. A tagállamoknak ugyanis új uniós szabályokat 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

A bizottság egy megfelelőségi ellenőrzés nyomán küldte ki a mostani levelet, ugyanezt az értékelést el fogja végezni a többi tagállam esetében is, ahol az átültetés jelentős késedelemmel valósult meg - derül ki a testület közleményéből. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Terítéken marad a menekültügy

Az EB indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok ügyében.

A bizottság 2018. július 19-én úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak az új jogszabállyal kapcsolatban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a testület arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ, különösen ezen témákban:

A menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása: a magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a befogadási feltételekről szóló irányelvet.

Az egyéni szabadságjogok korlátozása: a jogszabály az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig és az országból való kiutasításig terjednek. Mindez sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikkét és 21. cikkének (1) bekezdését és a szabad mozgásról szóló irányelvet, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

A menedékjog jogellenes korlátozása: menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó további, az uniós jogban nem szereplő indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet. Továbbá jóllehet az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a "biztonságos harmadik országnak" és az "első menedék országának" a fogalmai alapján, a magyar jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel és az EU Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.

A bizottság ezért úgy határozott, hogy az uniós jog megsértése miatt indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a testület az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Felszólítás a jogszerű migráció miatt

Magyarország amiatt is megrovást kapott, mert kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből. A bizottság emiatt indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, miután ezáltal nem megfelelően hajtja végre a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelvet.

Az irányelv előírja ugyanis, hogy azon nem uniós országbeli állampolgárok, akik legalább öt éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken - ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot - egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

A magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára - még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon.

A bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött Magyarországnak, ezt léptették tovább, mert a magyar kormány válasza nem volt kielégítő. Magyarországnak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek hiányában a bizottság az Európai Bíróságon keresetet indíthat az ügyben.

Figyelmeztetés egy be nem vezetett jogszabály miatt

Indokolással ellátott véleményt kap Magyarország - Lengyelország és Szlovénia mellett - azért is, mert nem jelentették be a harmadik országok állampolgárainak nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozó jelenlegi uniós előírások végrehajtását biztosító intézkedéseiket.

A 2011 decemberében elfogadott irányelv közös uniós normákat állapít meg a nemzetközi védelemre jogosult unión kívüli állampolgárok és hontalan személyek azonosítására. Biztosítja továbbá az ellátások és jogok minimális szintjét az EU valamennyi országában, ezáltal eltántorítva az érintetteket az uniós országok közötti szabálytalan továbbutazástól és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásától.

A tagállamoknak 2013. december 21-ig kellett végrehajtaniuk a közös normákat. Lengyelország, Magyarország és Szlovénia nem hajtotta végre teljes körűen az irányelv valamennyi rendelkezését. Az indokolással ellátott vélemény küldésével újabb szakaszba lép az ügy. Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovéniának két hónapon belül kell értesítenie a bizottságot az irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a bizottság az Európai Bíróságon keresetet indíthat az érintett ügyekben.

Felszólítás a vasúti rendszer akadálymentesítésére

Magyarország amiatt is felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert az uniós előírások ellenére nem nyújtotta be a műszaki követelményeket tartalmazó nemzeti végrehajtási tervét (NIP) két uniós jogszabályhoz kapcsolódóan: a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférése, illetve a vasútrendszer "forgalmi szolgálat és forgalomirányítás" alrendszere tekintetében.

A tagállamoknak legkésőbb 2017. január 1-jéig, illetve 2017. július 1-jéig kellett értesítést küldeniük terveikről. Magyarországnak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre; a határidő lejártát követően a bizottság indokolással ellátott véleményt fogadhat el.

Az ekáer miatt is a szőnyeg szélére állították Magyarországot

Az EB csütörtökön újabb, ezúttal kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy egy adott közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer követelményei nem felelnek meg az uniós hozzáadottértékadó-jognak (héa-jog), ezért azok módosítását kéri a tagállamtól.

A elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző eendszer (ekáer) keretében a vállalkozásoknak héafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről.

  • A bizottság szerint az ekáer ezen követelményei sértik a héa-szabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló uniós ügyleteket érintik, és a határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezetnek be.
  • Ezen túlmenően a bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az EU Alapjogi Chartája által garantált szabadságát.

Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy a cigarettákra kivetett adókat igazítsa az uniós minimumküszöbhöz. Erről itt olvashat.