A probléma alapvetően az, hogy a magyar kormány eredetileg a valóságosnál jóval kisebb támogatásról értesítette Brüsszelt: 2011-ben hivatalosan 14 milliárd forintot közölt, miközben valójában 40 milliárdot ítélt meg a cégnek (a 355 milliárd forintos teljes beruhás részeként). Az utóbbit viszont hivatalosan csak 2013 szeptemberében jelezte Brüsszelnek. Akkor, amikor a támogatás egy részét már meg oda is ítélte a cégnek.
Az Európai Bizottság (EB) most azt jelezte, hogy az Audi-támogatás ügyében részletes vizsgálatot indít. A bejelentés késlekedése miatt ugyanis jogszerűtlennek tartja a támogatást, és az "Audi-dossziét" besorolta a be nem jelentett támogatási ügyek közé. A lap egyik informátora szerint az ügyet akár rugalmasan is kezelhetik - igaz, a vizsgálat kimenetele várhatóan nem lesz független Magyarország politikai megítélésétől.
A magyar fél által az eljárás informális szakaszában előadott érvek nem győzték meg az EB-t, ezért indult a részletes vizsgálat. A győri Audi állami támogatásával kapcsolatban azért merültek fel aggályok, mert a gyártó "erős piaci pozíciója és a piaci helyzet nehézségei miatt a támogatás esetleg káros lehet a versenyre".
Egyelőre nem világos az sem, hogy az állami támogatás megugrásával párhuzamosan maga az Audi-beruházás miért drágult meg. Erre sem a cég, sem pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt a HVG megkeresésére.