Az Európai Bizottság a Bíróságához fordul, mivel Magyarország elmulasztotta az energiahatékonyságáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetését. Az irányelv meghatározott mértékű energiamegtakarítási célkitűzések elérését írja elő az EU tagállamai számára a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra. Ezt a tagállamoknak energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségvállalások előírása vagy egyéb, célzott szakpolitikai intézkedések révén kell elérniük, melyek célja az energiahatékonyság javítása a háztartásokban, az épületek tekintetében, az iparban és a közlekedésben. A tagállamoknak 2014. június 5-ig kellett átültetniük az említett irányelvben foglalt kötelezettségeket.

Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen korábban indult kötelezettségszegési eljárás. Az uniós jog megsértése miatt a brüsszeli testület a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól.

A büntetés nagyságának meghatározásakor a bizottság figyelembe vette a kötelezettségszegés időtartamát és súlyosságát. Amennyiben az Európai Bíróság megerősítő ítéletet hoz, a napi bírság az ítélet napjától kezdődően a nemzeti jogba való átültetés napjáig fizetendő. A bírság egy napra eső végső összegét a bíróság határozza meg.

A bizottság 2014 novemberében indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, amelyben a magyar hatóságoktól értesítést kért mindazokról az intézkedésekről, amelyeket az irányelv nemzeti jogrendbe történő átültetése céljából hoztak. Az irányelv átültetését 2014. június 5-ig kellett végrehajtani. Az uniós testület a mai napig nem kapott értesítést az irányelv nemzeti jogba történő átültetését szolgáló jogszabályról - jegyzi meg a bizottság.

A Európai Bizottság közleményébem megjegyzi, hogy más tagállamok esetében is eljárást indított az energiahatékonyságáról szóló irányelv átültetésének elmulasztása miatt. Összesen 27 (Málta kivételével az összes) tagállam esetében indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság nem értesült azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyeket az irányelv nemzeti jogba való átültetése érdekében kell hozni (határidő: 2014. június 5.). A bizottság továbbra is figyelemmel követi az átültetés és beszámolás előrehaladását, és a következő ciklusokban foglalkozni fog az esetleges hiányosságokkal - áll a közleményben.

És a nemzeti energiahatékonysági terv? - Magyarország a szégyenpadon

Az Európai Bizottság hivatalosan is kérte továbbá a magyar nemzeti energiahatékonysági terv (NEEAP) benyújtását - közölte az uniós testület -, ami az energiahatékonysági direktívának szintén követelménye. Az uniós direktíva szerint a tagállamoknak háromévente kell ilyen tervet készíteniük, ebben pedig a becsült energiafogyasztást, a tervezett energiahatényonysági intézkedéseket és az ezen az adott tagállamtól ezen a téren elvárt előrelépéseket kell feltüntetni. Eddig Magyarország nem nyújtotta be a nemzeti energiahatékonysági tervét - egyedüliként! - mutat rá a bizottság.

Mit ír elő az irányelv?

Az energiahatékonyság fokozása azon lépések egyike, amelyek révén a lehető legnagyobb költséghatékonysággal növelhető az energiaellátás biztonsága és csökkenthető az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátása. Az energiarendszernek és a társadalom egészének sokkal energiahatékonyabbá kell válnia. Az Európai Unió célja, hogy Európa éves primer-energiafogyasztását 2020-ig 20 százalékkal csökkentse, amelyben az energiahatékonysági irányelv kulcsfontosságú eszköz.

Az irányelv előírja egyebek mellett:

  • a nagyvállalatok négyévenkénti energetikai auditját,
  • az elfogyasztott energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését,
  • a központi kormányzati épületek legalább 3 százalékának évenkénti felújítását,
  • valamint az energiahatékony közbeszerzést.

A létező energiaügyi jogszabályok teljes körű alkalmazása és érvényesítése az energiaunióra vonatkozó újonnan elfogadott jogszabálycsomagnak is elsődleges célja. A Bizottság jelenleg azon többi tagországban is vizsgálja a helyzetet, amelyek részére az átültetés meghiúsulása miatt indokolással ellátott véleményt adott ki, ezért a bizottság csütörtöki lépését a következő hónapok során további keresetek követhetik.

A bizottság emlékeztet arra is, hogy a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés értelmében, ha a tagállamok elmulasztják az uniós jogszabályok meghatározott határidőn belüli átültetését, a bizottság az ügy jogi útra terelésekor felkérheti a bíróságot, hogy pénzügyi szankciókat szabjon ki.