Az Európai Unió migrációs politikájával számos félreértés, tévhit terjedt el, ezért az Európai Bizottság magyarországi képviselete egy részletes tájékoztatót tett közzé - válaszul a magyar kormány propaganda-hadjáratára.

Humanitárius vízumok: Az Európai Parlament korábban elfogadott egy határozatot, amelyben arra kérte a bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről. Ez a határozat azonban sem a bizottságra, sem másra nézve nem kötelező, és az EB egyértelművé tette, hogy nem szándékozik ilyen javaslatot tenni - enélkül pedig uniós jogszabály sem lehet belőle. A bizottság hangsúlyozza: az EU működése sok különböző intézmény együttműködésén alapul. Ha akár az EP, akár a tagállami miniszterekből álló tanács nem ért egyet egy javaslattal, nem lesz belőle uniós jogszabály. Főleg, ha a bizottság nem is tesz ilyen javaslatot - akkor ugyanis nincs is miről szavazni.

Határvédelmi jogok: Tavaly szeptemberben a Bizottság az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolta, mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében. A javaslat egy 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat létrehozásáról szól. Ez az alakulat szükség esetén abban segítené a tagállamokat, hogy megvédjék az EU határait, és megállítsák az illegális migrációt. Az Európai Határ- és Parti Őrség személyzete az ilyen akciók során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál - ha például Görögországban van szükség ilyen segítségre, akkor a görög hatóságok irányítása és felügyelete alatt. A megerősített Európai Határ- és Parti Őrség tehát nem gyengítené az EU-s országokat, nem venne el tőlük jogköröket, hanem továbbra is a tagállamok támogatása lenne a feladata.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége: Az Európai Bizottság javasolta, hogy hozzanak létre egy európai Menekültügyi Ügynökséget. A tagállamok a menedékjogi eljárásban, vagyis amikor elbírálják, hogy egy adott személy kapjon-e menedékjogot, vagy ne, segítséget kérhetnének ettől az ügynökségtől. A segítségnek kizárólag az a célja, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a menedékkérelmek elbírálását a tagországokban. A döntés viszont mindig az adott tagállam hatásköre marad. Az ügynökség ezen felül a bizottsági javaslat szerint abban is támogathatná a tagállamokat, hogy az elutasított menedékkérőket minél előbb visszaszállíthassák az EU-n kívülre.

Bankkártyák a bevándorlóknak: A regisztrált menedékkérők minden országban bizonyos juttatásokat kapnak, hogy fedezni tudják alapvető szükségleteiket. Görögországban létezik egy olyan program, amelyben az Európai Bizottság ad ilyen támogatást, mégpedig nem készpénzben, hanem előre meghatározott összeggel feltöltött, mindenki számára sokkal biztonságosabb és ellenőrizhetőbb készpénzkártyák formájában. Ez a program az EU-n belül egyedül Görögországban létezik, és csak már ott lévő emberek kaphatnak ilyen kártyát. A kártyák tehát nem az Európába való bevándorlást segítik, hanem a jogszerűen Görögországban tartózkodó menekültek és menedékkérők integrációját a helyi társadalmi és gazdasági életbe. Ennek megfelelően a kártyákat csak Görögországban lehet használni. A kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik. Bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát. Ebben a programban az Európai Bizottság együttműködik az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és más humanitárius szervezetekkel.

Kötelező kvóták: Az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak semmilyen kötelező kvótát az EU-ba érkező menekültek elosztására. A mostani szabályok átalakításáról már egy ideje tárgyalnak a tagállamok és az Európai Parlament. Az EB úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Már a bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. A végső jogszabályról az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereket tömörítő tanácsnak közösen kell döntenie. A tanácsban egyébként több tagállam is jelezte már, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.

Kötelező áttelepítések az EU-n kívülről: Humanitárius megfontolásokból számos uniós tagállam jelenleg is telepít át korlátozott számban különösen veszélyeztetett menekülteket EU-n kívüli, például afrikai vagy éppen dél-amerikai országokból. A bizottság azt javasolta, hogy jobban hangolják össze ezeket a -kizárólag önkéntes alapú - tagállami tevékenységeket, ezért hozzanak létre egyfajta uniós keretrendszert. Ettől azonban még semmiben nem változna az egyes EU-s országok joga arra, hogy teljesen önállóan eldöntsék: részt vesznek-e ebben a tevékenységben, vagy nem, ha pedig igen, hány menekültet telepítenének át.

Büntető jellegű uniós költségvetés: A bizottságnak a 2021-2027-es időszakra tett uniós költségvetési javaslata nem büntet egyetlen tagállamot sem - sem a migrációs politikája, sem más miatt. A bizottság a korábbiaknál sokkal több pénzt javasol a közös határvédelem megerősítésére, az illegális migráció megelőzésére és az azzal szembeni fellépésre. Külön támogatná a bizottság azoknak a visszaküldését, akik nem jogosultak arra, hogy az EU területén tartózkodjanak, tehát illegális bevándorlók. Emellett forrásokat biztosítana a javaslat az EU-ban jogszerűen tartózkodó - például háború elől menekülő - elismert menekültek integrációjára. Ez ugyanis ugyanúgy fontos társadalmi érdek, mint a munkanélküliség leküzdése vagy az infrastruktúra fejlesztése. Az ezekre a feladatokra szánt pénzekből nyilvánvalóan olyan mértékben részesülhetnek az egyes tagállamok, amilyen mértékben érintettek. Magyarország továbbra is lakosságarányosan a legtöbb uniós támogatásban részesülő országok egyike marad: a bizottság javaslata csak a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén csaknem 32 milliárd euró támogatást szán Magyarországnak 2021 és 2027 között.