A bizottság két különálló, részletes vizsgálatot indított annak további kivizsgálása céljából, hogy a közelmúltban hozott két magyar intézkedésbe foglalt adómértékek meredeken progresszív szerkezete összhangba áll-e az uniós állami támogatási szabályokkal.

Az első intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra, a második pedig a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik. A bizottság ebben a szakaszban mindkét ügyben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az árbevételen alapuló adómértékek progresszív jellege - az uniós állami támogatási szabályok megsértésével - szelektív előnyt biztosít az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak a versenytársakkal szemben - olvasható a brüsszeli közleményben.

Az EU felfüggesztő rendelkezéseket is kiadott, amelyek megtiltják Magyarországnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermékeket terhelő adó progresszív adómértékeinek alkalmazását mindaddig, amíg a bizottság le nem zárta a vizsgálatát.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj módosítása

A magyar élelmiszerlánc-törvény úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezi az élelmiszerlánc szereplőket. A tavalyi módosítás szerint a "napi fogyasztási cikkeket" értékesítő üzletek meredeken progresszív adómértékeket kötelesek fizetni. A törvény szerint a "napi fogyasztási cikkek" számos olyan terméket ölelnek fel, amelyeket a fogyasztók napi rendszerességgel használnak, és általában egy éven belül elfogyasztanak, vagy amelyek elfogynak, illetve helyettesítésre kerülnek (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, gyógyszerek vagy háztartási tisztítószerek).

A 2014-es módosítás szerint az alacsony árbevétellel rendelkező üzletek jelenleg teljes egészében mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetése alól, vagy lényegesen alacsonyabb díjat kötelesek fizetni (az árbevételük 0,1 százalékát) mint a nagyobb árbevétellel rendelkezők (az árbevételük legfeljebb 6 százalékát). Jóllehet az árbevételen alapuló díj önmagában véve nem vet fel állami támogatási kérdéseket, a Bizottság ebben a szakaszban úgy véli, hogy a díjmértékek progresszív jellege szelektív előnyben részesíti az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozásokat, és tisztességtelen versenyelőnyt biztosít számukra a többiekkel szemben.

Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot. Mivel az új szabályok 2015. január 1-jén léptek hatályba, és az első befizetések július végén válnak esedékessé, a Bizottság emellett úgy döntött, hogy a progresszív adómértékek alkalmazásának felfüggesztésére kötelezi Magyarországot mindaddig, amíg a Bizottság be nem fejezi az állami támogatás vizsgálatát - olvasható a közleményben

A dohánytermékek értékesítését terhelő új adó

Magyarország 2015-ben a dohánytermékeket terhelő - "egészségügyi hozzájárulásként" említett - új adót vezetett be. Az adómértékek meredeken progresszívek - Brüsszel értékelés szeretni: Az alacsony árbevétellel rendelkező vállalkozások a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételük csupán 0,2 százalékát kötelesek befizetni. A magasabb árlevételbelű vállalkozások árbevételük 4,5 százalékáig adóznak.

Brüsszel üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket, mindazonáltal kétségei vannak az iránt, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően. A progresszív adómértékek miatt az alacsony árbevételű vállalkozások lényegesen kevesebb adót fizetnek, mint a magas árbevétellel rendelkezők. Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná a különböző árbevételű vállalkozások közötti differenciált bánásmódot.

A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a vállalkozások csökkentsék ezen adókötelezettségüket, ha bizonyos, tárgyi eszközökbe irányuló beruházásokat végeznek. A Bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal.

Volt már ilyen

A döntés nem példa nélküli; a EU idén már felfüggesztette magyar reklámadó alkalmazását - ennek hatására módosította a parlament a reklámadóról szóló szabályokat. Az Európai Bizottság közleményében fölhívja  a figyelmet, hogy az uniós jog szerint a tagállamok hatáskörébe tartozik az adórendszerük meghatározása. A tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy adórendszerük tiszteletben tartja az állami támogatásra (azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyt egyes vállalkozásoknak) és az egységes piacra (a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásnak biztosításával, illetve a hazai termékek és a más tagállamokból származó termékek közötti megkülönböztetésmentes bánásmóddal) vonatkozó uniós szabályokat.