A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Az unió az ellen lép fel, hogy a tagállamok saját állampolgársághoz kössék a közjegyzővé válás feltételét − mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke a Napi Gazdaságnak, miután az Európai Bizottság  (EB) ismételten felszólította Magyarországot, hogy az uniós jogot tiszteletben tartva vonja vissza a közjegyzőkre vonatkozó állampolgársági követelményt. Vannak ugyan olyan államok − folytatta Tóth −, ahol ezt a jogszabályt eltörölték (Olaszország, Spanyolország), vannak, ahol az EB mondta ki ezen kikötés alkalmazásának tilalmát. Ám ezt követően ott sem fordulhatnak elő olyan esetek, hogy egy francia közjegyző Németországban készítsen közokiratot és fordítva. Arra van lehetőség, hogy egy másik tagállam németül jól beszélő állampolgára, ha a többi törvényi feltételnek megfelel, német közjegyzői kinevezést nyerjen el. Ha az Európai Bíróság megalapozottnak tartja is a bizottság felszólítását, Tóth szerint attól még a Magyarországon jogi diplomát szerzett határon túli magyarokból és magyarul tudó más polgárokból is lehet itthon közjegyző, ha minden más feltételnek megfelelnek − például kellő ismeretük és gyakorlatuk van a hazai jogot és a magyar nyelvet illetően.

Az EU bírósága már korábban kimondta, hogy az ilyen állampolgársági követelmények ellentétesek az EU működéséről szóló szerződés egyes fejezeteivel, de azt is, hogy ez alól vannak kivételek, például ha valamely tevékenység tartósan kapcsolódik a közhatalom gyakorlásához. (A közhatalom gyakorlásához képest kisegítő vagy előkészítő jellegű tevékenység, vagy az olyanok, amelyek − bár gyakorlásuk a bírósági vagy közigazgatási hatóságokkal való akár rendszeres és szerves kapcsolattal, sőt a működésükben való akár kötelező együttműködéssel jár együtt −, de érintetlenül hagyják a hatóságok mérlegelési és döntési jogkörét, továbbá az olyan tevékenységek, amelyek nem járnak döntési jogkör vagy kényszer alkalmazására vonatkozó jogkör gyakorlásával, nem sorolhatóak a kivételek közé.)

Magyarország esetében a bíróság az e feltételeknek történő megfelelést még nem vizsgálta, és tekintettel arra, hogy hatásköreink jelentősen eltérnek a már vizsgált országokban a közjegyzőket illető hatásköröktől, a vizsgálat mindenképpen indokolt − tette hozzá Tóth. Budapestnek mostantól két hónapja van arra, hogy közölje a bizottsággal a közjegyzőkre vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeinek tiszteletben tartása érdekében tett intézkedéseket. Arra a kérdésre, hogy elegendő-e az idő és milyen lépéseket kell megtenni, Tóth azt mondta: "a kormány rendelkezésére áll minden szükséges információ". Ha viszont az EB "utasítását" Magyarország nem teljesíti, ügyét az Európai Bíróság elé terjeszthetik, ahol valószínűleg gyors döntés születik.