Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a roma gyermekek megkülönböztetését az oktatásban; hogy az egyenlő bánásmódra, valamint az oktatásra vonatkozó jogszabályait, továbbá oktatási politikájának gyakorlati végrehajtását hozza összhangba a faji egyenlőségről szóló irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt.

A döntés azután született, hogy emberi jogi szervezetek kimerítő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a roma gyerekek állandósult diszkrimináció és szegregáció áldozatai a magyar oktatási rendszerben: a roma gyerekek 45 százaléka jár Magyarországon szegregált osztályokban vagy iskolákba - derül ki a European Roma Rights Centre és az Amnesty International által kiadott közös közleményből. Előbbi több szegregációs ügyet is vitt már bíróságok elé.

Kapcsolódó

Lázár nem érti

Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását.

"Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem" - tette hozzá. A brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Mint mondta: készen állnak egy diskurzusra az Európai Bizottsággal arról, hogyan lehet biztosítani a gyermekeknek a felzárkózás esélyét. Ehhez a brüsszeli testületnek meg kell ismernie a Magyarországon futó programokat, amelyeket példaértékűnek nyilvánítottak az EU-ban. Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt héten személyesen próbálta tisztázni a helyzetet Brüsszelben.

"Egyelőre nem értjük, hogy az Európai Bizottságnak mi a konkrét problémája" - fogalmazott Lázár.

Emmi: ez bosszú

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint Brüsszel bosszút áll a kötelezettségszegési eljárással, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra. Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós tagállamokhoz, hogy a felzárkózási pénzeket a bevándorlók integrációjára költsék, a magyar kormány azonban ellentmondott, és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja az összegeket.

Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat - állítja a minisztérium, hozzátéve: Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni Magyarországot, mert az nem támogatja a migránsok betelepítését.

A kontinensen jelentkező bevándorlási hullámtól nem csökkentek Magyarország felzárkózási és roma integrációs feladatai, ezért nem tudták támogatni az Európai Unió (EU) javaslatait a felzárkózási források átcsoportosításáról migrációs célokra. Az EU a bevándorlók miatt a Magyarországon élő legelesettebb társadalmi réteget akarja sújtani - magyarázkodik a minisztérium.

A tárca szerint az eljárás megindítása azért is meglepő, mert a korábbi uniós vezetés idején még a kritikusok is elismerően szóltak a felzárkózás érdekében tett magyar intézkedésekről.

A Magyarországról szóló jelentésekben minden évben benne volt

Az Európai Bizottság Magyarországról szóló, minden évben kiadott országjelentésében az elmúlt években visszatérő kritika volt, így az országspecifikus ajánlások között is rendre megjelenő pont volt a hátrányos helyzetű - főleg roma - gyerekek "befogadó többségi oktatásban" való részvételének növelése - azaz, nem diplomáciai virágnyelven a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének javítása az oktatási rendszerben. Sőt, a tanárok ilyen helyzetre való jobb felkészítését is említették ezek a jelentések. A legfrissebb, 2016-os országjelentést itt olvashatja. Ebből az derül ki, hogy e téren Magyarország "korlátozott előrelépést" ért el az előző évi ajánláshoz képest.

Az Emmi szerint a magyar kormány a felzárkózási és oktatási programokban 2010 óta megteremtette a támogatási láncot a születéstől az egyetemi évekig. A három éven aluliaknak országszerte 112 Biztos Kezdet Gyerekház működik, valamint tavaly óta kötelező az óvodába járás, ahol a napi többszöri étkeztetés ingyenes, így jelentősen javul a rászoruló gyerekek helyzete. Az általános és középiskolákban mintegy tizennégyezer gyerek kap ösztöndíjat, a felsőoktatásban pedig majdnem kétszázötven tanuló vesz részt a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat programjaiban - sorolták.

Végül pedig azt állítja a tárca, hogy az EU elutasította az európai migrációs alaphoz ősszel benyújtott magyar sürgősségi pályázatot, amely az országba érkező kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló férőhelyek bővítését célozta.

Döbbenet

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a kormány sajtóközleményében a bizottság által megfogalmazott problémákra teljesen inadekvát "válaszokat" adott. Sem a 112 Biztos Kezdet Gyerekházakban támogatott pár száz gyerek, sem a kötelező óvodáztatás bevezetése, sem az éppen megszűnés szélén lévő Út a Középiskolába és Út az érettségihez programokban ösztöndíjukat egy éve hiába váró gyerekek helyzete, sem a 250 roma szakkollégistára elköltött közel 1,5 milliárd forint ügye nem ad magyarázatot a sok ezer szegregáltan oktatott roma tanuló sorsára.

A romákat és a hazájukat háború miatt elhagyni kényszerülő menedékkérők ügyét egymással szembe állítani - sőt megversenyeztetni - pedig a szokásosnál is cinikusabb kommunikációs trükk - véli a szervezet. Félő, hogy Magyarország komoly problémákkal nézhet szembe, ha a következő 2 hónapban is csak ilyen típusú, csúsztatásokkal és inadekvát válaszokkal teli reakciókat küld Brüsszel szakmai kifogásaira.

Korábban már szóltak a kormánynak, hogy ez lesz a vége

A CFCF szerint az EB döntése egy hosszabb - több, mint egy éves - vizsgálatot követően született meg, amelynek során a kormánnyal és civil szervezetekkel konzultálva elemezték, hogy a magyar jogszabályok és az arra épülő kormányzati döntések mennyiben vannak összhangban a faji alapú diszkriminációt - így az iskolai szegregációt is - tiltó uniós normával, a faji egyenlőségi irányelvvel. A kötelezettségszegési eljárás megindítása azt jelenti, hogy a kormány nem tudta biztosítani a bizottságot az elmúlt évben arról, hogy célja a szegregáció felszámolása lenne. A tények ugyanis éppen az ellenkezőjétől győzték meg a testületet - véli a CFCF.

CFCF üdvözölte az Európai Bizottság döntését, egyúttal sajnálatát fejezi ki, hogy a magyar kormány a CFCF egyetlen jobbító szándékú javaslatát és a problémákra pontosan rávilágítani kívánó figyelmeztetését sem vette komolyan. Az alapítvány szerint éppen egy évvel ezelőtt, a Nyíregyháza Huszár telepén működő roma többségű görögkatolikus iskola működését megengedő Kúria ítéletet követően jelezte a CFCF, hogy a döntés miatt az Európai Bizottsághoz fordul. A CFCF felhívta továbbá az Európai Bizottság figyelmét arra is, hogy a nyíregyházi eset csak a jéghegy csúcsa, nagyjából minden második roma gyereket különítenek el az iskolában.

Az alapítvány megjegyzi, hogy az EB döntését befolyásolhatta az is, hogy a CFCF idén márciusban első fokon pert nyert az Emmi-vel szemben azért is, mert a roma gyerekeket Heves megyében tömegesen nyilvánították indokolatlanul fogyatékosnak.

Végre történik valami

Annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, hazai bíróságok és az Egyenlő Bánásmód Hatóság több döntése is kimondta, hogy az iskolai szegregáció jogellenes, mégsem történt semmilyen intézkedés a hatóságok részéről annak felszámolására. Sőt, a bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy a magyar kormány egyenes szándéka, hogy még nagyobb legyen a faji szegregáció mértéke a magyar iskolarendszerben - állítja a European Roma Rights Centre és az Amnesty International.

"Végre történik valami ezeknek az alapvető emberi jogsértéseknek az ügyében, amelyek ellehetetlenítik a roma gyerekek számára a hozzáférést a minőségi oktatáshoz. Az Európai Bizottság nem tűri tovább a magyar iskolákban tapasztalható szisztematikus diszkriminációt és szegregációt - értékelte a testület döntését Iverna McGowan, az Amnesty International európai irodájának vezetője.

Ha a magyar kormány elmulasztja orvosolni a bizottság által megnevezett problémákat és nem vet véget a jogellenes helyzetnek, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, amely komoly szankciókkal sújthatja az országot.