Szinte soha nem látott rossz hónapja volt 2017. júniusban az adófizetőknek: a kormány egyetlen hónapban 697,8 milliárd forinttal többet költött a bevételeknél. Korábban év közben ilyen brutális havi hiány soha nem alakult, egyetlen ennél nagyobb havi deficitre van példa; tavaly decemberben a kormány örült pénzlapátolásba kezdett, elkötve az év közben felhalmozott többletet, akkor 819 milliárd forint lett a havi hiány. Mindezt úgy, hogy erre, a június nagy hiányra előre nem figyelmeztetett az NGM, így az adat akár sokkolhatja is az elemzőket.
Pedig 2017 rekordévnek indult: az első két hónapban többlet volt az államháztartásban - amire korábban szintén nem volt példa -, ám március után kezdett elolvadni a többlet, májusra az öthavi mínusz 213 milliárd forintra nőtt, ami még mindig jó eredménynek mondható.
Ebben az adatba "rondított bele" a júniusi egyenleg. Így az féléves hiány 911,2 milliárd forint lett, szemben a tavalyi 402,1 milliárddal. A féléves deficit ennél hat éve volt nagyobb: a 2011-es Matolcsy-féle költségvetési ámokfutás (többek közt a magánnyugdíjpénztárak államosítása) idején a hathavi hiány 1034,6 milliárd forint lett - akkor az éves deficit 1700 milliárd forint felett állt meg.
Az NGM most kiadott gyorstájékoztatója - a részletes adatokat majd csak két hét múlva közlik - az uniós beruházások fedezet nélküli kifizetésével magyarázza a kiadások és a hiány elszállását. Az uniós támogatásokat ugyanis a büdzsé megelőlegezi, annak ellenére, hogy számos projektet még jóvá sem hagyott Brüsszel.
Ezzel együtt példátlan és gazdaságilag sem indokolható a támogatások ilyen erőltetett kifizetése: már az idén 1046,2 milliárd "uniós támogatást" fizettek ki, szemben a tavalyi 467,4 milliárddal, miközben az NGM is megjegyzi, hogy Brüsszel ennek töredékét fizette eddig csak ki. Amennyiben az EU idén fizet, úgy a decemberi folyó hiány rendben lesz, ám ha elmaradnak az utalások vagy jelentősen csökkennek, akkor nagy bajba kerülhet a magyar állam, hisz elszáll a pénzforgalmi hiány, amit többlet kötvénykibocsátással kell finanszírozni. Ugyanakkor az uniós elszámolás eredményszemléletű (un. ESA-hiányt) a pénz késése nem érinti, ugyanis ha az csak 2018-ban is érkezik meg az ESA-szabályok szerint 2017-re el lehet számolni, így a kormány nem kockáztat túlzott deficit eljárást. Az NGM tájékoztatója a hiány elszállásaként még a lakástámogatásokat említi, illetve egy nagyobb kamatkifizetés is volt júniusban.
Lázár: ez még csak a kezdett
Magyarország 2020-ig 8921 milliárd forintnyi uniós támogatást használhat fel, ebből 2700 milliárdot már kifizettek, csak idén ezer milliárdot az első félévben. Ez érdemben rontja az államháztartási hiányt, hisz a kormány megelőlegezi a uniós támogatásokat, s csak utólag számol el Brüsszellel. Az év végére 2500-2700 milliárdot akarnak kifizetni - mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.Az államháztartáson belül a központi költségvetés 902,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 110,5 milliárdos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 101,7 milliárd forintos többletet halmoztak fel - vagyis a deficit túlnyomó része a központi (kormányzati) költségvetésben keletkezett. Az eddig közölt adatok szerint a lyuk a kiadási oldalon keletkezett, ugyanis a bevételek az NGM által elvártnak megfelelően teljesültek - a közlemény szerint.