Nagyon fura éve van magyar államháztartásnak: korábban soha nem volt arra példa, hogy januárban és februárban is többlet alakuljon ki a mérlegben - idén az első kéthavi szufficit 180,4 milliárd forint volt. És olyan sem volt még korábban, hogy márciusban 378,5 milliárd forintos deficitet hozzon össze a kormány - ami most sikerül derül ki az NGM-gyorsjelentésből.
Az első negyedéves hiány így 198,1 milliárd forint, ami viszont még bőven a tolerálható sávban van, igaz tavaly ennél kisebb, 125,8 milliárd volt az első negyedéves deficit, de minden más évben ennél magasabb számokat láttunk. Az NGM közleménye szerint "az első negyedév folyamatainak ismeretében az államháztartás helyzete továbbra is stabil, ami a költségvetési év teljes egészére jellemző lehet." Az első két havi szufficit kialakulását segítették a tavalyi földeladásokból befolyó egyszeri bevételek, valamint az uniós programok leállása - erre sem kellett önrészt költeni.
Márciusban azonban már nem voltak egyszeri bevételek, a (kormány által erősen ösztönzött) béremelések következtében nőnek a kincstár személyi jövedelemadó és tb-járulékbevételei. Ugyanakkor elmaradás van az általános forgalmi adónál, származó, mivel a januártól hatályos, a "jó adózókat" támogató új áfa-visszatérítési szabályok szerint a kiutalást az adóhatóság már 45 napon belül teljesíti a korábbi 75 nap helyett - írj az a NGM .
A kiadások oldalon főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai emelhetők ki, melyek már szinte teljes egészében a 2014-2020-as operatív programokhoz köthetők. Ezek játszottak szerepet abban, hogy csak a március hónapot tekintve a központi alrendszer 378,5 milliárd forintos deficittel zárt.
Így az idei első három hónapját a központi költségvetés 168,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 45,9 milliárd forintos deficittel zártak, az elkülönített állami pénzalapok pedig 16,4 milliárd forintos többletet értek el. Összehasonlításként: 2016 ugyanezen időszakában az államháztartás központi alrendszere 125,8 milliárd forintos hiányt mutatott.
Az idei évre kitűzött uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul a GDP 2,4 százaléka. Ez a kedvező makrogazdasági és költségvetési előrejelzések alapján reális és teljesíthető, amit a stabil befektetői bizalom is visszaigazol - írja az a NGM .