Rövidesen 10-12 milliárd forintot kell visszautalniuk azoknak a kórházaknak, amelyeknek tavaly év végén nem volt lejárt határidejű számlájuk, ám a kasszasöprésnél kaptak a tartozások kifizetésére szánt keretből. A visszafizetés részleteit egy ma megjelenő kormányrendelet tartalmazza, az intézmények háromféle visszafizetési időpont közül választhatnak. Látszólag a legkedvezőbbnek az tűnik, ha a középső opció mellett döntenek, vagyis lehetővé teszik, hogy júniusban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy összegben levonja tőlük.

A három változat közül ugyanis csak ebben az egyetlen egy esetben marad a pénz az e-alapban, amelyet később, valamilyen formában szeretnének visszajuttatni az intézményekhez - írta a Medicalonline Szócska Miklós egészségügyi államtitkár csütörtöki, a Magyar Kórházszövetség kongresszusán elmondott beszédére hivatkozva.

Kapcsolódó

Minden második forint eltűnik az ellátórendszerből júniusban?

A szakportálon közzétett információ lefordítva annyit jelent: a kórházak évi 310 milliárdos, arányosan havi 25,8 milliárdos TVK finanszírozását figyelembe véve, hogy ha az adósságtörlesztésre szánt, de visszaküldendő 12 milliárdot júniusban egy összegben kivonják a rendszerből, akkor rendszerszinten tűnik el a havi finanszírozás 46 százaléka. Az érintett kórházaknál ennél nagyobb lesz az arány, s vagy a bérekre vagy a betegekre nem jut pénz.

Mivel azonban a teljes fekvőbeteg-ellátás állami kézben koncentrálódik, az állam, mint közös tulajdonos a Magyar Államkincstár számláiról majd kifizeti a béreket (azoknak a szerencsés kórházaknak a rovására, amelyeknek nincs visszautalási kötelezettségük), így viszont ebben a hónapban eszköz és gyógyszerbeszezésre, villanyszámlára nem lesz pénz, azaz a szállítók hitelezik meg a kórházak működését, hogy azok folytathassák a gyógyítást, különben a betegellátásból hiányzik majd ez az összeg. Az elvont 12 milliárdból pedig júliusban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium akár végrehajthatja a visszamenőleges bérrendezést.

Honnan lesz pénz a szakmai minimumfeltételek teljesítéséhez?

A kongresszuson az elkövetkező néhány hét átalakítási menetrendje is kiderült a Medicalonline szerint. A "városi kórházak május elsejei átvétele után, május 15-én megjelenik az intézmények működését szabályozó szakmai minimumrendelet, május 31-én pedig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) kiadja az adott intézmény kapacitásáról, területi ellátási kötelezettségéről, s progresszivitási besorolásáról szóló közigazgatási határozatot. Július elsejével megkötik az új finanszírozási szerződéseket, s ezzel  'útjára indul' az egészségügyi ellátórendszer új struktúrája."

Vagyis a kórházaknak két hetük lesz a minimumrendelet értelmezésére és a saját megfelelőségük vizsgálatára. Ha az új szakmai minimumrendelet megmarad a jelenleg hatályos 2003-óta érvényben lévő feltételeknél, akkor is csak Budapesten 5-6 milliárdos eszközbeszerzésre kellene sort keríteniük információink szerint a kórházaknak, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljenek, s le is kellene zavarni a közbeszerzést a szóban forgó két hét alatt.

Keringő betegek, finanszírozás nélküli kórházak, avagy meddig lehet visszalépni az ellátás színvonalában?

Természetesen, mint az a korábbi kommunikációból kiderült, erre kaphatnak pár hónap haladékot, a szintre hozás pénzügyi kötelezettsége azonban az államot terheli. A feltételeket nem teljesítő kórházakat mentesíthetik ugyan az ellátási kötelezettség egy bizonyos része alól, azonban akkor a betegek egy részét és ellátásukat is máshova kell irányítani. Csakhogy az OTH időközben már meghatározta a kapacitásokat, így kérdés, hogy a feltételeket teljesítő kórházakban lesz -e ezekre a betegekre pufferkapacitás, és hozzá finanszírozás, hogy az átirányított betegek cél ne nélkül keringjenek majd a rendszerben.

Egy lehetséges másik verzió szerint a megjelenő minimumfeltételek nem teljesítése nem jelent majd akadályt sem a finanszírozási szerződés megkötésénél, sem a betegek ellátásánál, ez esetben állami jóváhagyással zajlik az állam által megszabott feltételeknek nem megfelelő színvonalon a betegellátás, ami az egész államosítás érvrendszerét - az ellátáshoz való egyenlőtlen színvonalú hozzáférés megszüntetése - megkérdőjelezi.