Az EU az 1990-es években indította el a munkahelyi egészség és balesetvédelemmel kapcsolatos politikáját, mivel egyenlő versenyfeltételeket akart teremteni - mondta előadásában Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa. Az unióban 217 millió aktív munkavállaló dolgozik, akik hasonló kockázatoknak vannak kitéve Írországban és Romániában is, így szükség van egységes szabályozásra - vélte a politikus.

Az EU annak érdekében, hogy a tagországokban jobban alkalmazzák az irányelveket, két stratégiát is alkotott. Az új, hétéves keretet az egyik legfontosabb eredménynek mondta Andor, aki örömmel számolt be, hogy ezzel párhuzamosan nemzeti stratégiák is működnek.

A válság ugyanakkor erre a területre is hatással volt, hiszen például rekord magas szinten van a munkanélküliség, tavaly 26 millióan kerestek állást - emelte ki a biztos, aki szerint a lényeg, hogy a gazdasági válság, nem csak a munkahelyek számát csökkentette, hanem rontotta a munkahelyek minőségét is. Sok a határozott idejű szerződés, a ki nem fizetett gyakornok, ami sok bizonytalanságot okoz, ennek pedig velejárója a stressz.

Biztonság, kreatív lehetőség, a dolgozók részt vehessenek a döntések meghozatalában, a munkahely legyen tekintettel a dolgozó egyéni körülményeire - ezt várnák a munkavállalók. Ám ehelyett csökkenő fizetések, növekvő bizonytalanság, romló munkakörülmények vannak - hangsúlyozta az uniós biztos, aki úgy vélte, ezért válhatott a stressz az első számú munkahelyi kockázattá.

A pénz nem gond

Meg kell előzni, vagy jobban kell kezelni a munkahelyi stresszt - erről szólnak az EU új kampányai, melyek általában két évig tartanak. Andor szerint különösen fontos, hogy a kampány felhívja a figyelmet a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésre. Az EU ösztönzi a tagállamokat, hogy az ilyen programok bevezetése során vegyék igénybe az uniós támogatási rendszer lehetőségeit, hiszen azok által számtalan célt tudnak finanszírozni.

Ez persze kihat a teljesítményre, gyakran hiányzással jár, de hosszabb távon komoly hatással van az egészségünkre is. A tanulmányok szerint ezen hatások nem kezelése, komoly pénzügyi hatással jár, akár évi 240 milliárd eurót is veszítenek az európai cégek. A munkahelyi stressz csak Franciaországban 2-3 milliárd eurós kiesést okozott 2007-ben, míg Nagy-Britanniában a válság kitörésekor átlagosan 26,2 napot hiányoztak emiatt évente a munkahelyükről, Ausztriában pedig sokan ezért vonulnak korábban nyugdíjba - sorolta a példákat Andor. Az Eurobarométer adatai szerint Magyarországon a kieső munkanapok több mint felének a stressz az oka, amely így összesen évi 440 milliárd forint veszteséget okoz a vállalkozásoknak.

Hogyan lehet minőségi munkahelyeket teremteni?

Az EU három szinten tud küzdeni: jogszabályokkal, stratégiákkal és pénzzel - emelte ki Andor. Szerinte az elmúlt 25 évben elért az uniós eredmények főképp a jogszabályok változásainak köszönhető, pedig ezek hatásait máig sokan kétségbe vonják.

A biztos szerint érdemes a stressz elleni küzdelembe pénzt fektetni, hiszen így közelebb kerülhetünk a külföldi vetélytársakhoz. Nem mellékes, hogy az uniós jog szerint egyébként is fel kellene mérni a munkahelyi kockázatokat, így megelőzésre, képzésre, információnyújtásra is szükség lenne. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben tagállamok nem ültetik át a jogszabályokat a nemzeti jogba, úgy kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság.

A kockázatok nagyok, de vannak eszközeink ezek ellen - foglalta össze az uniós biztos. Ha használjuk ezeket, akkor javulni fog a dolgozók egészsége, csökkenni fog a hiányzások száma, így az üzleti költségek is, erősödni fog a munkavállalók elkötelezettsége, ráadásul a korai nyugdíjba vonulások száma is csökkenhet - tette hozzá. Az EU legtermelékenyebb és legversenyképesebb gazdaságai nem hiába fektetnek komoly összegeket ezekbe a célokba, ami jól mutatja, hogy megéri figyelmet fordítani a munkahelyi stresszre - jegyezte meg Andor.