A jegybanki kamatdöntés megegyezett az elemzői várakozásokkal, a monetáris politika kilátásait illetően mégis többen óvatosabbakká váltak az elmúlt időszakhoz képest. Az EU/IMF-megállapodások esetleges csúszása, valamint többek között ennek hatására kialakult pénzpiaci állapotok intik óvatosságra az elemzőket.

A devizakötvény-kibocsátás megijesztette a piacot

Márciusban ismét inkább negatív irányba változott a piacok helyzetértékelése. Emelkedtek az állampapírhozamok, nőtt a cds-felár, és a forint erősödés is megtorpant. Márpedig az alapkamat kilátásait elsősorban ország pénzügyi stabilitásának alakulása határozza meg - írta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere értékelésében.

A bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő monetáris tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF-megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónap során több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra. A megállapodás előtti devizakötvény-kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, ami időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország - vázolta Bebesy.

Egyre nehezebb tisztán látni a hitelmegállapodás kapcsán: múlt héten az ÁKK első embere, Töröcskei István jelezte, hogy folyamatosan szondázzák a piacot, hogy milyen feltételekkel lehetne kötvényt kibocsátani. Az NGM viszont úgy látja, csak az EU/IMF-megállapodás után érdemes devizakötvényt piacra dobni - írta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője, aki szerint így a piaci szereplők két tűz közé kerültek. Egyelőre nem világos, hogy az ÁKK-NGM meccset melyik fél nyeri és hogyan alakulnak a hiteltárgyalások.

Az infláció nagyobb teher lesz a vártnál, de az MNB átnézhet rajta

A piac lassan ki fogja árazni az idei kamatcsökkentés lehetőségét - kommentálta a piaci eseményeket Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője. Szerinte hiába indokolná a gazdaság felpörgetésének igénye a monetáris lazítást, a az MNB által felfelé módosított idei inflációs prognózis többet nyomhat a latban.

A vártnál magasabb januári és februári infláció is óvatosságra int. Az év eleji számok tanúsága szerint az adóhatásoktól szűrt adat is emelkedést mutatott, és feltehetően a márciusi jelentésében az MNB is feljebb húzza a várakozásait, a növekvő nemzetközi olajárak és a változó élelmiszerár-dinamikára alapozva - tette hozzá Bebesy.

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a jegybanki horizonton belül az MNB szerint elérhető a 3 százalékban megjelölt inflációs cél annak ellenére is, hogy az infláció legutóbb jelentősen felülmúlta a várakozásokat - írta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Év végére 6,5 százalék lehet a kamat, ehhez azonban a kormánynak is lépnie kell

A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják - erősíti meg Suppan.

A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik.