A Symantec friss kutatása szerint, bár az operációs rendszerek és a különféle programok sebezhetőségeinek száma húsz százalékkal csökkent az előző évhez képest, a rosszindulatú támadások túlszárnyalták a legmerészebb becsléseket is: arányuk 81 százalékkal emelkedett 2011-ben. A jelentés további trendekre is felhívta a figyelmet: a fejlett célzott támadások nem kímélik sem a nagy-, sem a kisvállalatokat, az adatsértések száma folyamatosan növekszik, a támadók pedig továbbra is a mobil fenyegetésekre összpontosítanak.
"2011-ben a kiberbűnözők három területre összpontosítottak: a célzott támadásokra, a meglévő biztonsági rések kihasználására és a közösségi oldalakra. A szervezetek már nem halogathatják tovább a megfelelő védelem kiépítését, hiszen a hackerek minden szervezetet megtámadhatnak, függetlenül annak méretétől. Ami pedig még komolyabb figyelmeztetés, az az adatvesztések és a mobil fenyegetések számának folyamatos növekedése" − mondta Teasdale Harold, a Symantec magyarországi ügyvezetője.
A tanulmány a fertőzött botnetekkel kapcsolatban az elmúlt évekhez képest súlyosabb helyzetet mutat: Budapest az ötödik, Szeged a nyolcadik helyen végzett a nemzetközi városok rangsorolásában. A magyarországi városok között pedig fővárosunkat és Szegedet követően Szolnok és Budaörs foglalt el előkelő helyet a zombihálózatok kiterjedtségében.
"Olyan városok váltak fertőzötté, ahol régóta jelen van az internetkapcsolat. Általában azoknak a felhasználóknak a gépei csatlakoznak rá egy zombihálózatokra (bothálózatra), ahol a gépek nem rendelkeznek megfelelő vírusvédelemmel, illetve ahol nem végeznek rendszeres frissítéseket. Ezek a gépek fertőzési gócokká válnak, így könnyen megfertőzhetnek további gépeket.
Egy bothálózatra való csatlakozás így komoly veszélyekkel járhat: a kiberbűnözők ugyanis a zombivá vált gépeket használják fel illegális vagy káros tartalmak átvitelére, tárolására, és bizalmas adatokat lophatnak el" − hívta fel a figyelmet Gombás László, a Symantec biztonsági szakembere.
A kéretlen levelek szintje ugyanakkor jelentősen csökkent. A támadók könnyen bevethető eszközrendszert használnak a már meglévő sérülékenységek hatékony kihasználására, s túllépve a spamlevelek szórásán, a közösségi oldalak felé fordulnak új áldozatok után kutatva. Természetüknél fogva ezek a közösségi hálózatok biztonságérzetet keltenek a felhasználókban, és épp ezt használják ki a kiberbűnözők. Ezeken az oldalakon a közösségi manipulációs technikák és a közösségi hálózatok természete miatt a fenyegetések sokkal könnyebben terjednek egyik személyről a másikra.
A célzott támadások száma folyamatosan növekszik: a Symantec praxisában napi 77-ről 82-re emelkedett 2011 végére. Ezek a támadások a közösségi manipulációs technikákra és egyénre szabott rosszindulatú programokra támaszkodnak, hogy hozzáférjenek érzékeny információkhoz. A támadások középpontjában korábban az állami szektor és a kormányzati szervek álltak, 2011-ben a célzott támadások azonban már sokkal változatosabbak.
A kiberbűnözők már nem csak a nagyvállalatoknak jelentenek problémát: a támadások több mint 50 százaléka olyan szervezetek ellen irányult, amelyek kevesebb mint 2500 alkalmazottat foglalkoztatnak, a támadások 18 százaléka pedig a 250-nél is kisebb létszámú szervezetek ellen irányult. Ezek a szervezetek azért is állhatnak a támadás középpontjában, mert egy nagyobb vállalat partneri hálózatába tartoznak, vagy épp mert kevésbé védettek. A támadások 58 százaléka a hr, public relations és az értékesítési területek ellen irányult a vállalatokon belül: ezeken a munkaterületeken dolgozóknak nem feltétlenül van közvetlen hozzáférésük az információkhoz, viszont direkt kapcsolatot jelenthetnek a céggel. A támadók könnyen azonosítják őket, így gyakran küldenek ismeretlen forrásokból származó mellékleteket vagy kérvényeket.
Körülbelül 1,1 millió személyazonosság-lopás történt adatsértés következményeként 2011-ben, ez pedig drámai növekedést jelent az előző évekhez képest. Ugyanakkor a hackerek jelentették a legnagyobb veszélyt: az ilyen típusú incidensekkel 187 millió személyazonosságot tulajdonítottak el 2011-ben − az összes típusú sértés közül ez volt a legmagasabb tavaly. A személyazonosság-lopáshoz vezető adatsértések leggyakoribb oka a számítógép elvesztése vagy ellopása, vagy olyan eszközöké, amelyeken adatokat tárolnak, illetve továbbítanak, mint például okos telefonok, usb-kártyák vagy back-up eszközök. Az ezek eltulajdonításából, illetve elvesztéséből származó jogsértések 18,5 millió személyazonosság-lopáshoz vezettek.
"Ma már több táblagépet és okos telefont adnak el, mint számítógépet, ezért a mobil eszközökön egyre több és több az érzékeny információ. A munkavállalók bevonják táblagépeiket és okos telefonjaikat a vállalati környezetbe is, ez a folyamat pedig sokkal gyorsabban zajlik, mint a szervezetek azon törekvése, hogy biztosítsák és vállalati szinten kezeljék eszközeiket. Ez az adatsértések számának további növekedéséhez vezethet, mivel a mobil eszközök veszélyt jelenthetnek a bizalmas információkra nézve, amennyiben nem védik őket megfelelően" − hívta fel a figyelmet Gombás.
A Symantec kutatásából kiderült, hogy az elveszett telefonok 50 százaléka nem kerül meg, és 96 százalék (beleértve a visszaadott eszközöket is) esetében előfordul adatsértés is, azaz a becsületes megtalálók, mielőtt visszajuttatnák a készüléket, megpróbálják a telefonok tartalmát, a képeket, telefonszámokat megismerni, letölteni.
A mobil sebezhetőségek száma 93 százalékkal nőtt 2011-ben, és emelkedett az Android operációs rendszereket célzó támadások aránya is. A mobil eszközök esetében tehát még mindig nő a sérülékenységek száma, a kiberbűnözők pedig már nemcsak a meglévő programokat használják újra, hanem mobilspecifikus kártevőket is létrehoznak: 2011 volt az első év, amikor a mobil fenyegetések kézzelfogható veszéllyé váltak vállalkozások és fogyasztók számára egyaránt. Ezeket a fenyegetéseket arra tervezték, hogy adatokat gyűjtsenek, tartalmat küldjenek szét és kövessék a felhasználó tevékenységét.