A furcsaságot a Corruption Research Center Budapest fedezte fel: a jókora összegről szóló megbízást nem találta Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált) - írja a Telex.

Egy ekkora összegű állami költés megléte (vagy nemléte) a KH oldalán az alapvető transzparencián felül olyan szempontból sem mindegy, hogy a CRCB és hozzá hasonló szervezetek ebből az adatbázisból dolgozva alkotnak képet a hazai közbeszerzési piac trendjeiről, korrupciós kockázatokról.

A 2019-es év profilját például érdemben befolyásolja a Budapest-Belgrád beruházás. A CRCB összesítése szerint 2019-ben 2911 milliárd forint volt az összes odaítélt közbeszerzés nettó értéke a keretszerződések nélkül

ha a Budapest-Belgrád 750 milliárdos szerződését nem vesszük ezt figyelembe, akkor a közbeszerzések 24,8 százaléka megy a kormányközeli üzletemberek cégeihez (a CRCB mintegy 40 céget sorol ebbe a kategóriába), ha figyelembe vesszük, akkor viszont már 37,8 százaléka.

A portál megkérdezte erről a KH-t, akik azt írták, hogy a 750 milliárdos munkát nem közbeszerzés keretében ítélték oda a Mészáros-féle vasúti cégnek. A beruházás alapja egy az Európai Bizottság által is jóváhagyott nemzetközi megállapodás volt.

Kapcsolódó

Ez törvényileg rendben is van, de leginkább a kínai fél érdekeit szolgálja, gyakorlatilag államközi szerződéssel garantálják ugyanis azt, hogy a kínaiaknak ezzel a projekttel legyen egy EU-n belüli referenciája.

Emellett azért is előnyös lehet ez a megoldás a kormány számára, mert nyugodt jogi kereteket biztosít ahhoz, hogy tovább épüljön a „nemzeti tőkésosztály” (ezúttal kínai hitelből): a projektet így nem lehet megtámadni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, csak egyből egy bíróságon.

Egy estleges kormányváltás esetén az új kabinetnek nehéz lesz leállítania a várhatóan 979 év alatt megtérülő projektet.