A kormány pályázatot írt ki kőolaj- és földgázkutatásra és -termelésre olyan területeken, amelyek között Budapest sűrűn lakott részei is vannak. Ezek között olyan helyek szerepelnek - kilenc másik koncessziós terület társaságában -, mint a Thököly út és Dózsa György út sarka, a Népstadion vagy a Groupama Aréna, a Kerepesi temető, a Népliget, egész Dél-Pest, Csepel és Budafok-Tétény - szúrta ki a G7.hu.

A portál szerint, az a cég, amelyik év végére győztesként kerül ki a pályázati körök után, jövőre már el is kezdheti a Budapest közel fele alatti szénhidrogénkincs felderítését, majd kitermelését.

A szóban forgó terület az Érd szénhidrogén koncessziós terület, amely Vál, illetve Etyek (sőt, egy kis részen Alcsútdoboz) határától Budaörsön, Érden és Dunaharasztin át egészen Dél-Pestig foglal magába 675 négyzetkilométert. A pályázat nyertese - várhatóan a Mol Nyrt. vagy egy nagy külföldi hátterű olajvállalat - az egymással folytatott versenyben meghatározott koncessziós díj fejében a 2020 elején várható szerződéskötéstől számított 20 évig termelheti itt az általa feltárt kőolajat és földgázt.

Az ott lakók és az ingatlanok nem számítanak?

A dolog fonákja, hogy fent említett tevékenység, zajos, veszélyes és szennyező. Bár a földtani szolgálat honlapján olvasható komplex érzékenységi és terelhetőségi vizsgálati jelentés alaposan elemzi a helyzetet, szembeszökő, hogy az ott lakó emberek legfeljebb az olajkutak, üzemek, tárolók és általában a termelés akadályaiként jelennek meg - mutat rá a G7.hu.

A jelentés ugyanis hosszasan elemzi a terület geológiai viszonyait, a várhatóan alkalmazott fúrás technológiáját, a katasztrófa-, levegő-, zaj- és vízvédelem kérdéseit, a természet, a táj, a termőföld és a kulturális örökség védelmét, arról, hogy az olajtermelés felfuttatásának milyen hatása lenne mondjuk az olajkutak környékén lakók ingatlanáraira, vagy hogy hogyan befolyásolhatja ez az emberek életminőségét, milyen társadalmi ellenállásba ütközhet, egy árva szó sem esik.

A bányatörvény 2010 utáni módosításánál jelentősen egyszerűsítették és több szempontból is rugalmassá tették az engedélyezési folyamatot, de a pesti kitermelés esetében így is szigorú korlátnak tűnik, hogy belterületen elvileg nem folytatható bányászati tevékenység - mutat rá a G7.hu. A kerületek és települések reakciói azonban elég vegyesek: míg például Ferencváros és Zugló egyenesen azt írta a bányászati hivatalnak, hogy területén egyáltalán nem jöhet szóba semmiféle bányászati termelés, más önkormányzatok hozzáállása alapján nagyon is számításba jöhetnek a budapesti külterületi részek. Az etyeki önkormányzat pedig például csak "különös figyelmet kért" a majdani olajvállalat munkagépeitől a beomlásveszélyes pincék miatt.

Semmi sem akadály

A vizsgálati jelentés viszont több helyen is leszögezi, hogy

egy város sem jelent akadályt egy-egy szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél,

mivel a legtöbb biztonsági és szennyezési veszély ott fenyeget, ahol elkezdték fúrni a kutat. Létezik azonban ferde fúrás is, ezért ha nem tudnak közvetlenül a megtalált szénhidrogén-telep fölött kutat létesíteni, akkor elméletileg a felszínen néhány kilométerrel messzebbről is hozzáférhetnek.

Ahhoz viszont, hogy 3D-s képet tudjanak alkotni - és így jobban meghatározhassák, hol érdemes fúrni - kisebb földrengéseket kell előidézni, ami komoly zajjal és természetkárosítással jár. Nem beszélve az olyan kockázatokról, mint a kőolaj- és földgáztermelés által okozott szállópor, az ivóvízkészlet szennyeződése, a mérges gázok kiszabadulása, kútrobbanás. Ezeket a kockázatokat legfeljebb mérsékelni lehet, de megszüntetni nem - hívja fel a figyelmet a G7.hu, amely azt is hozzáteszi, hogy a koncessziót megnyerő cég, ha akarja, akár négy évig is folytathatja a kutatást.

Mekkora mennyiségről lehet szó?

Azt, hogy mennyi földgáz lehet a főváros alatt, a gazdasági portál szerint nem lehet tudni, mert a Pest alatti rész szinte teljesen ismeretlen terület, az Érd és Törökbálint alatti részről pedig csak néhány 2D szelvény áll rendelkezésre. A vizsgálati jelentésben összességében 300 ezer tonna (kétmillió hordó) kőolajra és félmilliárd köbméter földgázra számítanak, ám azt nem lehet biztosan tudni, hogy ezt ki is lehet-e majd termelni gazdaságosan. A korábban meghirdetett koncessziós területeken a siker általában váratlan és néhány esetre mondható el, a legtöbb cég próbálkozására inkább a kudarcos próbálkozások a jellemzőek - írja a G7.hu.