Péntek kora délután jóváhagyta az UNESCO Világörökség Bizottság a Magyarországra vonatkozó szigorú határozatot. A szervezet éves, idén Bakuban tartott találkozóján készült el az a ma megszavazott anyag, melyben az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín kapcsán belengetik a világörökségi "veszélyeztetettségi listára" helyezését, mely után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet - kezdi cikkét az Átlátszó.hu, amely arról ír, hogy az ENSZ szervezete kifogásol több fővárosi nagyberuházást is.

A probléma az lehet, hogy bár a világörökségi helyszínek környezetében végrehajtott építkezések ellen már több panaszt is jelzett az UNESCO, mégsem lépett a magyar kormány. Legutóbb áprilisban jelezték az észrevételeik, kifogásolták például a Budai Váron belüli munkálatokat, valamint a Városliget átalakítását. De átfogóbb probléma, hogy az egész magyar műemlékvédelmi gyakorlattal nincsenek megelégedve - ezt épp az elmúlt években alakította át úgy az Orbán-kormány, hogy az ne nehezítse az építkezéseket, ha nagyberuházásokról van szó. A vár esetében már azért kellett egyeztetni, mert a Karmelita kolostor is része a világörökséggé nyilvánított Duna-partnak, viszont egy soha korábban nem volt erkélyt építettek a kormányfő irodájához.

A bakui határozatban a portál szerint a következő aggályokat fogalmazták meg:

 

  • A budapesti világörökségi helyszín történelmi zsidónegyedként ismert védőzónájában épületbontások és nem megfelelő fejlesztések zajlanak.
  • Nem kielégítő a világörökségi helyszínen lévő lakóépületek megőrzése.
  • A Hauszmann Terv - a minisztériumok várba költöztetése - miatt nem küldött kellő dokumentumot a magyar kormány az UNESCO-nak, amit igen, annak egy részét is magyarul, valamint hiányolják a vár nagyszabású átalakításának alátámasztottságát, szerintük rossz hatással lehet az átépítés a környékre.
  • Kifogásolják a városligeti Biodóm és az új Néprajzi Múzeum építését, mivel azok leállítását már korábban javasolták, hisz szerintük tönkretennék a környék arculatát.
  • 2018-ban kérték, hogy a Kopaszi-gátnál ne engedélyezzék a Mol 120 méter magas székházának építését, és konzultáljanak a párizsi Világörökség Központtal. A kormány ezt nem vette tudomásul.

Ezek mellett több más kifogásuk is volt az UNESCO tagjainak, amelyeket az Átlátszó összegzett a birtokába került dokumentum alapján.

 

Ha a kormány nem lép, akkor a veszélyeztetett világörökségi listára felkerül a budapesti helyszín, onnan pedig a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehet, ahogy ez megtörtént Drezdával is.