A béren kívüli juttatások piacát akkor három francia hátterű utalványforgalmazó társaság fedte le, mellettük az üdülési csekket forgalmazó alapítvány rúgott még labdába, s az öngondoskodást támogató programok, ezeket nem érintette az átalakítás.

Az Európai Bizottság szerint a magyar állam intézkedése súlyosan sérti a közösségi jogot, ezért 2014 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az indoklás szerint a kormány monopolhelyzetet teremtett, ami önmagában még akár megengedhető is lenne, ha megfelelő célokat szolgálna. A bizottság szerint azonban erről szó sincs. Az a kormányzati indok, amely szerint a juttatási rendszer nyereségét a szegény gyerekek nyaraltatására fordítják, nem elégséges. Ezt a célt más módon is támogathatja az állam. Az ügy egy év alatt az ­európai bíróság elé került - olvasható a Népszabadságban.

Kapcsolódó

A bíróság munkáját segítő főtanácsnok tavaly szeptemberben hozott indítványa szerint a kormány jogtalanul járt el. Bár a bíróság más ítéletet is hozhat február végén, ám az esetek többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítélet a jellemző. Ha így lesz, a kormánynak azonnal meg kell szüntetnie a jogsértő szabályozást.

A piac értéke annak idején megközelítette a 200 milliárd forintot, ehhez jött az üdülési csekk révén nagyjából 40 milliárd forint.

Váratlanul, 2011 decemberében, két ünnep között lépett hatályba az a jogszabály-módosítás, amely az egész piacot lényegében befagyasztotta. Kedvezményes adózás mellett csak az Erzsébet-utalvány nyújtása vált lehetségessé, s az üdülési csekket felváltotta a Széchenyi pihenő (Szép) kártya. Az egyéb utalványok csak magasabb adókulcs mellett voltak adhatók - további részletek a napilapban olvashatók.