Bár ugyanúgy néznek ki és ugyanakkorák, mint a régiek, ám korszerűbb anyagból készülnek a 100 forintosok.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly döntött arról, hogy acél helyett réz-nikkel-cink ötvözetből gyártja ezeket az érméket. A döntést a jegybank többek között azzal magyarázta, hogy a régi, acélból készült 100 forintos érméket 1996-ban bocsátották ki, az azóta eltelt több, mint 20 év óta jelentős változások történtek az érmegyártásban.
30 százalékkal olcsóbbak
Az érmék alapanyagául szolgáló új, lapkaanyagok, fémötvözetek jelentek meg; az euróérmék bevezetése után az európai lapkagyártói piac átrendeződött, koncentrálódott. Az is a csere mellett szólt, hogy az automatákban lévő érme elfogadó egységek is műszaki szempontból sokat fejlődtek. Az átmérőn, vastagságon, súlyon kívül sokkal több paramétert .- például anyagösszetételt, elektromos vezetőképességet - tudnak egyidejűleg vizsgálni, így megbízhatóbbakká váltak
Az új ötvözetből készült 100 forintosok olcsóbbak, 30 százalékal alacsonyabb áron állíthatóak elő, mint az acélalapú társaik. A réz-nikkel-cink ötvözetnél olcsóbb az acél, de a megmunkálási költségei jóval magasabbak. . Az új 100 forintosokhoz szükséges lapkákat a a dél-koreai Posco kereskedőház szállítja, amely évtizedek óta szállítója az MNB-nek.
Az új alapanyagból készült 100 forintosok már tavaly óta törvényes fizetőeszköznek számítanak, de a forgalomban csak szerdán jelennek meg. A régi 100 forintosok is forgalomban maradnak, így utóbbiakkal is lehet bárhol fizetni.