A gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén még bőven van mit ledolgoznia a magyar háztartásoknak, legalábbis az Eurostat - 2017-re vonatkozó - összevetése szerint.

Hányan? Mennyit?

Kapcsolódó

A magyarok 30 százaléka evett napi rendszerességgel zöldséget, 40 százalékos a napi gyümölcsfogyasztók aránya, miközben az uniós átlag mindkét esetben 60 százalék feletti. A gyümölcsök esetében az olaszoké a főszerep, 86 százalékuknál szerepel a napi menüben, a zöldségeknél az írek viszik a prímet 84 százalékos eredménnyel. 

A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alakulása részben anyagi kérdés, erre jutott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) szakértői - Szabó Imola és dr. Lehota József professzor által készített - több tanulmány, amelyekből kiderült, hogy A zöldség-gyümölcs fogyasztást - jövedelmi tizedek szerint - vizsgálva látható, mekkora különbségek vannak. A magasabb jövedelműek több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak 2012 és 2016 között. Ugyanakkor  még a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők sem fogyasztanak tartósan napi 400 gramm vagy annál több zöldséget és gyümölcsöt. A 400 grammos határértéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabta meg, az ajánlás szerint ekkora mennyiséget kellene fogyasztania egy-egy embernek, hogy nagyobb eséllyel szállhasson harcba a krónikus betegségekkel, például az szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. 

A FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás - a friss és nyersanyagra átszámított feldolgozott termékekkel együtt - összesen fejenként 205-210 kilót tesz ki, ami gyakorlatilag újra megfelel a 2008 előtti szintnek. Utóbbi év azért lényeges, mert azelőtt magasabb, 210-220 kiló volt az éves fogyasztás, a 2008-ban elmélyülő válság azonban 10-15 százalékos visszaesést okozott. A több mint 200 kilós mennyiségnek nagyjából felét a feldolgozott termékek adják, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 100 kiló körül alakul, és 2013-óta évente enyhén növekvő tendenciát mutat.

Mennyiért?

A Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) a Pulzus Kutató és a Napi.hu közös közvélemény-kutatása segítségével idén áprilisban arra kereste a választ, hogy a magyarok konkrétan mekkora összeget fordítanak havonta zöldség- és gyümölcsvásárlásra. Abból a kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele kevesebb mint 10 ezer forintot fordít ezekre. Mindössze 2 százalékos volt azoknak az aránya, akik 30 ezer forintnál többet költöttek zöldségekre, gyümölcsökre, a válaszadók 7 százaléka pedig azt állította, egyáltalán nem költ ilyen termékekre. 

Honnan?

Most pedig arra is megérkezett a válasz, hogy a magyarok hol vásárolnak leginkább zöldséget és gyümölcsöt. A többség, 10-ből 6-an hiper- vagy szupermarketben szerzi be a gyümölcsöket, zöldségeket - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által augusztus közepén készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A piacokon a vásárlók 11 százaléka az őstermelőktől, 20 százalékuk pedig kereskedőktől vásárol. Mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy közvetlenül termelőtől szerzi be a zöldségeket, gyümölcsöket. 

 


A nők nagyobb arányban vásárolnak a piacokon és közvetlenül a termelőktől. A férfiak pedig a hiper- és szupermarketes vásárlásnál vannak fölényben. 


A korosztályok szerinti bontás jelentős eltéréseket mutat. A legfiatalabbak döntően a boltláncokból szerzi be a gyümölcsöket, zöldségeket. A 60 év felettieknek viszont kevesebb mint a felére igaz ez, közülük sokan a piacokon vásárolnak. 
Kép: Pulzus

Az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők táborában is többségben van a hiper- és szupermarketes beszerzés. Ez leginkább a középiskolát végzettekre jellemző. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az alapfokú végzettségűek jelentős része - 24 százaléka -, a diplomásoknak pedig a 21 százaléka a piaci kereskedőkre voksol. 

Kép: Pulzus
ssssss


A termelőktől való közvetlen vásárlás a budapestiekre és a megyeszékhelyen élők esetében marginális, inkább a kisebb vidéki városokban és községekben élőkre igaz, ám a körükben is mindössze 5, illetve 4 százalékos az arányuk. A községekben élők közül viszonylag sokan (9 százalék) mondták azt, hogy nem vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amiben szerepet játszhat, hogy saját maguknak termelik meg a szükséges mennyiséget.