A gyümölcs- és zöldségfogyasztás terén még bőven van mit ledolgoznia a magyar háztartásoknak, legalábbis az Eurostat - 2017-re vonatkozó - összevetése szerint.
Hányan? Mennyit?
A magyarok 30 százaléka evett napi rendszerességgel zöldséget, 40 százalékos a napi gyümölcsfogyasztók aránya, miközben az uniós átlag mindkét esetben 60 százalék feletti. A gyümölcsök esetében az olaszoké a főszerep, 86 százalékuknál szerepel a napi menüben, a zöldségeknél az írek viszik a prímet 84 százalékos eredménnyel.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alakulása részben anyagi kérdés, erre jutott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt Szent István Egyetem) szakértői - Szabó Imola és dr. Lehota József professzor által készített - több tanulmány, amelyekből kiderült, hogy A zöldség-gyümölcs fogyasztást - jövedelmi tizedek szerint - vizsgálva látható, mekkora különbségek vannak. A magasabb jövedelműek több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak 2012 és 2016 között. Ugyanakkor még a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők sem fogyasztanak tartósan napi 400 gramm vagy annál több zöldséget és gyümölcsöt. A 400 grammos határértéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabta meg, az ajánlás szerint ekkora mennyiséget kellene fogyasztania egy-egy embernek, hogy nagyobb eséllyel szállhasson harcba a krónikus betegségekkel, például az szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
A FruitVeb - Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás - a friss és nyersanyagra átszámított feldolgozott termékekkel együtt - összesen fejenként 205-210 kilót tesz ki, ami gyakorlatilag újra megfelel a 2008 előtti szintnek. Utóbbi év azért lényeges, mert azelőtt magasabb, 210-220 kiló volt az éves fogyasztás, a 2008-ban elmélyülő válság azonban 10-15 százalékos visszaesést okozott. A több mint 200 kilós mennyiségnek nagyjából felét a feldolgozott termékek adják, a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 100 kiló körül alakul, és 2013-óta évente enyhén növekvő tendenciát mutat.
Mennyiért?
A Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) a Pulzus Kutató és a Napi.hu közös közvélemény-kutatása segítségével idén áprilisban arra kereste a választ, hogy a magyarok konkrétan mekkora összeget fordítanak havonta zöldség- és gyümölcsvásárlásra. Abból a kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek több mint fele kevesebb mint 10 ezer forintot fordít ezekre. Mindössze 2 százalékos volt azoknak az aránya, akik 30 ezer forintnál többet költöttek zöldségekre, gyümölcsökre, a válaszadók 7 százaléka pedig azt állította, egyáltalán nem költ ilyen termékekre.
Honnan?
Most pedig arra is megérkezett a válasz, hogy a magyarok hol vásárolnak leginkább zöldséget és gyümölcsöt. A többség, 10-ből 6-an hiper- vagy szupermarketben szerzi be a gyümölcsöket, zöldségeket - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által augusztus közepén készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.A piacokon a vásárlók 11 százaléka az őstermelőktől, 20 százalékuk pedig kereskedőktől vásárol. Mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy közvetlenül termelőtől szerzi be a zöldségeket, gyümölcsöket.