A gyümölcsök komoly karriert futottak az utóbbi években, a zöldségek kisebb növekedést értek el, a krumpli pedig veszített a népszerűségéből. 

2010-ben fejenként közel 38 kilót tett ki a gyümölcsfogyasztás a hivatalos KSH-adatok szerint, 2019-ben már 53 kiló felett volt ugyanez, azaz 41 százalékos növekedést értek el a magyar háztartások. A zöldségekből és burgonyából összesen 77,2 kiló fogyott 2010-ben, 2019-ben több mint 1 kilóval kevesebb, 76,1 kilóról volt szó. A burgonyafogyasztás jelentősen csökkent, 29 kilóról 23 kilóra, a krumpli nélkül a zöldségfogyasztás 10 százalékkal nőtt. A fogyasztást alapvetően meghatározza az ár, amely elég változatos lehet a gyümölcsöknél és a zöldségeknél. Az alma kilós átlagára múlt évben 481 forint volt, miközben 2019-et 300 alatti összeggel zárta.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból pedig azt nézte meg, hogy a vevők mennyit költenek gyümölcsökre és zöldségekre. A végeredményből kiderül, hogy a magyarok több mint fele kevesebb mint 10 ezer forintot költ ezekre. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Kevesen, de azért mégis meglepően sokan mondták azt, hogy egyáltalán nem költenek gyümölcsökre, zöldségekre - a megkérdezettek 7 százaléka állította ezt. 


A nemek szerinti bontásból kiderül, hogy a nők 7 százaléka fordít 20-30 ezer forintot ezekre a termékekre havonta, ugyanennyit csak a férfiak 4 százaléka költ. Miközben a férfiak 9 százaléka válaszolta azt, hogy nem költ gyümölcsökre, zöldségekre - a nőknek csak az 5 százalékára volt ez igaz. 

Jelentős különbség látható a korosztályok között. A 60 felettiek körében 100-ból 59-en kevesebb mint 10 ezer forintot költenek zöldség- és gyümölcsvásárlásra. A 18-39 évesek 40 százaléka pedig 10-20 ezer forintért vásárol. A 30 ezer forintnál magasabb büdzsé pedig nagyon keveseknek fér bele.

Az alapfokú végzettségűek körében az országos átlagnál jóval nagyobb arányban vannak, akik 10 ezer forint alatti összeget fordítanak zöldségekre, gyümölcsökre. A diplomásoknak viszont több mint a fele 10-20 ezer forintot szán ezekre.

A megyeszékhelyeken élők többsége - 51 százaléka - költ 10 ezer forintnál kisebb összeget, míg a fővárosiaknak a 42 százaléka. A kisebb városokban és falvakban 58 és 55 százalék ez az arány. A 10-20 ezer forintos költés a budapestiek 37 százalékára jellemző, a megyeszékhelyen lakóknak pedig a 39 százalékára.