A magyar szabadidő-, pihenő- és étkezési utalványok rendszerének egyes szabályozási elemei miatt indított kötelezettségszegési eljárás továbbra is folyamatban van - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére adott írásos válaszából. Az eljárást az Európai Bizottság (EB) 2012. november 22-én a második szakaszba léptette, indoklással ellátott vélemény kibocsátásával. A jelzett kifogásokra a magyar hatóságok a megadott határidőben, négy héten belül írásban válaszoltak. Az EB jelenleg mérlegeli a magyar érveket és a későbbiekben dönt arról, hogy folytatja-e az eljárást.
"Csak" a szabályozással van baj?
Bízunk abban, hogy a válaszlevélben kifejtett érveink meggyőzik a bizottságot arról, hogy a szabályozás összhangban van az uniós joggal - fogalmazott a miniszter. Brüsszel a Széchenyi pihenő (Szép) kártya kibocsátási feltételrendszerét kifogásolja, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának sérelmét feltételezve. Az eljárás tehát - a Szép kártya vonatkozásában - csakis és kizárólag a kibocsátás szabályozását érinti. Így nem lehet olyan kimenetele az eljárásnak, amely a munkavállalókat hátrányosan érinthetné - állapította meg a tárcavezető.
Végül bíróság lehet az ügyből
Az EB idén februárban az úgynevezett Pilot program keretében írásos megkeresést intézett a magyar hatóságokhoz a cafeteria rendszer egyes kérdéseiről. Azt vizsgálta, hogy az új rendszer megfelel-e a vonatkozó, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára irányuló uniós jogszabályoknak, és a változások részletes indoklását kérte a magyar hatóságoktól. A Szép kártya esetében a kártyakibocsátásnak feltételrendszerét kérte a bizottság indokolni. Az Erzsébet-utalvány vonatkozásában azzal kapcsolatban várt választ, hogy az utalvány kibocsátása és forgalmazása korlátozza-e a piacot, és amennyiben igen, a korlátozás indokolt mértékű-e.
Majd a kötelezettségszegési eljárások következő szakasza keretében az EB június 22-én hivatalos felszólítást adott ki. Az abban jelzett kifogásokra a magyar hatóságok a megadott határidőben, július 20-án írásban válaszoltak. Ezt követte a másik szakaszba léptetés novemberben. Ha végül a kormány nem tudja hitelt érdemlően meggyőzni Brüsszelt arról, hogy a jogszabály megfelel az uniós előírásoknak, akkor a testület az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot.