A jövő évi adótörvény tervezetének benyújtása óta folyik a vita arról, hogy a kormány pár családbarát elemen, valamint a Szép-kártyás lehetőségeken kívül, minden megszokott forma támogatását megszüntetné. A szakszervezetek több fórumon jelezték, hogy a régi rendszer megmaradásától hajlandók is eltekinteni, az eddigi adómentességet sem minden esetben tartanák meg, de több esetben is adócsökkentést és ingyenességet kérnek.
Utóbbi, 0 százalékos adókategóriába soroltatnák például a lakás- és diákhitel-törlesztésre fordított béren kívüli juttatást, a tanulmányok támogatását, az életbiztosítás és a lakhatási támogatást is. Adómentességet nem, de -kedvezményt kérnek emellett az Erzsébet-utalványra, valamint az öngondoskodási, egészségpénztári, nyugdíj-előtakarékossági elemekre.
Azért tartják ezt fontosnak, mert az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége úgy számolja, hogy ha a munkáltatók a cafeteria-juttatások teljes összegét jövőre teljes egészében fizetésemelésre is fordítanák, akkor 1,5-2 millió ember az új adózás miatt 30 ezer forinttól esne el, ami sok családnak hatalmas bevételkiesést jelentene, főleg, ha két kereső is kapott ilyen juttatásokat, mert akkor az elbukott bevétel a 60 ezer forintot is elérheti.
Egy olyan elem volt, amely után nem fájt a szakszervezetek szíve: a sportrendezvényre szóló belépőjegyek, bérletek, valamint kulturális szolgáltatások iránt amúgy sem volt nagy az érdeklődés. Most a kormány mégis itt engedne, mert egy a parlament elé benyújtott törvénymódosító szerint épp a sport-kultúra tételek maradnának kedvezményesen adható elemek - írja az Index a fideszes Bánki Erik módosító javaslata alapján. Az országgyűlés gazdasági bizottságának vezetője azután adott be törvénymódosítást, hogy október elején az ő javaslatára három nap alatt beszántották a több mint 20 éve működő lakástakarék-pénztári rendszert.
A változtatás 2019-től lenne érvényes és sportrendezvényekre valamint kulturális programokra külön-külön a minimálbér összegéig lehetne adómentesen juttatni a jegyeket. A stadionkedvezményre való lakossági szükséglet erős hiányát mutatja, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalosan közölt adatai szerint az Nb1-es mérkőzések átlagos nézőszáma az előző kiírásban 2 907 fő volt, ami a fordulónkénti hat meccset figyelembe véve sem éri el a 20 ezer főt. Ez elenyésző száma a cafeteriában részesülők több mint 2 millió fős számához képest.
A módosítás emellett megerősíti a kulturális tao-támogatás teljes átszabását is, amelyről a Napi.hu korábban részletesen beszámolt.