Nagyüzem zajlik a nyár első felében a 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknál, mivel már nem sok idejük maradt, hogy az EU-s direktíváknak megfelelően itthon is bevezessék azt a belső, védett rendszert, amelyen keresztül bárki, aki partnerként, beszállítóként vagy például alkalmazottként kapcsolatban áll a vállalattal, anonim módon jelentést tehet a visszaélésgyanús esetekről. 

Emlékezetes: az államfői vétót követően május 23-án fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot, amelyet elfogadása óta Panasztörvényként, míg az uniós jogban whistleblowing törvényként emlegetnek. A május 25-én kihirdetett, szigorított szabályokat 60 nap elteltével, azaz július 24-től kell alkalmaznia rengeteg cégnek. 

Szakaszos bevezetés

Az új törvény szerint egyrészt továbbra is bárki fordulhat panasszal és közérdekű bejelentéssel az állami és helyi önkormányzati szervekhez, de immár lehetőség nyílik a munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére is a vállalat belső rendszerében. A törvény hatálya alá tartozó cégeknek biztosítaniuk kell ezen csatorna működtetését, és gondoskodniuk kell a panaszok kezeléséről, míg az uniós tagállamoknak ki kellett jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles ellenőrizni ezt, illetve fogadni a cégeknél beérkező panaszokat. Hazánkban a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság illetékes ebben.

A magánszektorban – függetlenül a foglalkoztatotti létszámtól – 2023. július 24-ig kell kiépítenie a céges panaszrendszert például a hitelintézeteknél, a biztosítóknál, az ügyvédeknél, a könyvvizsgálóknál és könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozásoknál, valamint a székhelyszolgáltatóknál, a hajókat és légijárműveket üzembetartó foglalkoztatóknál. Ezen vállalkozások a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak – emlékeztet a Wolters Kluwer Hungary. A létszám szerint azon cégek, amelyek 50 és 249 fő közötti alkalmazottat jegyeznek, 2023. december 17-ig kell élesítsék a visszaélés-bejelentő rendszert, míg a kevesebb, mint 50 alkalmazottal dolgozó vállalkozásoknak nem kötelező a bevezetése. 

Van alapja a szigorításnak

Az új szabályozás nem előzmény nélküli, a jelenleg hatályos, 2013-as jogszabály ugyanis már megteremtette az alapvető jogok biztosa által működtetett, elektronikus védett bejelentési rendszert, illetve pédául a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozási kereteit – ezeket alkalmazni azonban egyelőre lehetőség és nem kötelezettség. Az új Panasztörvényt az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019-es whistleblowing EU-s irányelv ihlette, amelyet most beépítettek a magyar jogrendszerbe. Ahogy arról korábban már írtunk, a friss jogszabály fontos új kötelezettségeket is megállapít a hatálya alá tartozó cégeknél – úgy a közszférában, ahogy a magánszektorban.

Panasztörvény a gyakorlatban: nem rúghatják ki a bejelentőt

Nem kell retorziótól tartania annak, aki a hazai cégek zöménél idén bevezetendő visszaélés-bejelentő rendszerben jogsértésre, gyanús esetekre hívja fel a figyelmet. Rengeteg vállalkozás érintett az új Panasztörvény kötelezettségével, amelyre időben fel kell készülni. Anonim módon figyel a „Nagy Testvér”. Bővebben →

Az indoklás szerint a whistlebowling-irányelv célja az, hogy a meghatározott uniós szakpolitikai területeken (többek között a közbeszerzésben, a pénzügyi szolgáltatásokban, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésében, a versenyjogban, a közlekedés- és nukleáris biztonságban, továbbá például a környezetvédelem, az élelmiszer-, állat- és közegészségügy, a fogyasztóvédelem területein) egységes uniós jogi aktus szabályozza a jogsértést bejelentő személyek védelmét. 

Bárki panaszkodhat, amiért nem szabad elmarasztalni

A törvény viszonylag nagy szabadságot ad mind a bejelentések megtételére, mind pedig a foglalkoztatók által működtetett rendszer kiépítésére. Az előírások szerint az lehet bejelentő, aki a munkavégzése során jogsértésre vonatkozó információról szerez tudomást a cégnél, akár alkalmazottként, vagy alvállalkozóként, beszállítóként, esetleg felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként. Fontos szabály, hogy a bejelentő személyével szemben tilos a megtorlás, az ilyen magatartás szabálysértésnek minősül és kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a bejelentőt azonosító személyes adatokat mindenkor bizalmasan kezeljék. 

A panaszbejelentés írásban és szóban is megtehető, azt ugyanis a foglalkoztatók dönthetik el, hogy a visszaélések kezelésére milyen csatornát tesznek elérhetővé. Az is a vállalat vezetésén múlik, hogy a bejelentéseket valamely belső szervezeti egységen keresztül fogadják és kezelik, vagy erre külső személyt, például bejelentővédelmi ügyvédet bíznak meg. Sőt, azt is a foglalkoztatóra bízza a törvény, hogy a névtelenül benyújtott bejelentéseket elbírálja-e vagy sem, amelyre általánosan 30 napos határidőt határoztak meg. Amennyiben a panasz következményeként büntetőeljárás kezdeményezése válik indokolttá, a foglalkoztatónak viszont intézkednie kell a feljelentés megtételéről. 

(Thurzó Katalin)