Dr. Nagy Barbara ügyvéd írása.
1. Képviseleti jog nélküli vezető tisztségviselő
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a vezető tisztségviselő a jogi személy törvényes képviselője, azaz képviseli a társaságot. Vajon minden esetben? A Ptk. diszpozitív, eltérést engedő jellege lehetővé teszi, hogy bizonyos vezető tisztségviselők ne kapjanak képviseleti jogot. Ez nyilván testületi ügyvezetésnél képzelhető el, hiszen ha csak egy vezető tisztségviselője van a társaságnak, az szükségszerűen képviseli is azt.
Testületi az ügyvezetés általában a részvénytársaságoknál, ahol legalább három tagból álló igazgatóság látja el a képviseletet. Itt már megvalósítható, hogy bizonyos igazgatósági tagok, bár részt vesznek a társaság irányításában, nem képviselhetik azt. A jövőben lehetőség lesz az ilyen vezetői státusz cégjegyzékben történő feltüntetésére is.
2. Előzetes változásbejegyzési kérelem
Korábban, ha egy cég változást határozott el, szükséges volt megvárni ennek időpontját és csak ezt követően lehetett benyújtani a cégbíróságra a változásbejegyzési kérelmet. Ezentúl a cégek előre bejelenthetik az adataik legfeljebb harminc napon belül bekövetkező változását bizonyos esetekben. Ilyen például a cég elnevezésének, székhelyének, vezető tisztségviselőinek, tagjainak, részvényeseinek változása.
A kérelem benyújtásának napja azonban ekkor sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés (taggyűlés, közgyűlés időpontja) napja. Ezen jogintézmény gyakorlati előnye, hogy amennyiben egy társaságnak lényeges, hogy egy bizonyos változás minél előbb megjelenjen a cégjegyzékben, erre a korábbiakhoz képest jóval korábban, már a változás időpontját megelőzően is sor kerülhet.
3. Adatvédelem a cégjogban is
A cégjegyzék adatai, valamint a cégiratok nyilvánosak. A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégkivonat kiadása kérhető. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben egy adatunk feltüntetésre kerül valamely cégiratban, az bárki számára megismerhető.
Bár vannak kötelezően feltüntetendő adatok, néhány többletadatot (születési hely, személyi igazolvány szám, adóazonosító jel) azonban célszerűségi okokból vagy megszokásból tüntetnek fel az ügyvédek a cégiratokban. Július 1-jétől az ügyvéd ilyen esetben köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatai feltüntetéséhez való hozzájárulása azzal is jár, hogy a többletadatok is bárki számára megismerhetővé válnak. A döntés ezután az ügyfél kezében van.
Az aláírásminta speciális elbírálás alá eshet. A cégjegyzésre jogosultak aláírását rögzítő aláírásmintát ugyanis nem csak a cégeljárásban használják fel, hanem például a földhivatal vagy bankok előtti eljárásban, szerződéskötéskor is. A jelenleg széles körben használt aláírásminták egy, korábban a Magyar Bankszövetséggel egyeztetett, a közjegyzői aláírási címpéldányt alapul vevő formátum szerint készülnek, amely a cégjegyzék kötelező adattartalmát meghaladó személyes adatokat tartalmaz. Kérdéses, hogy amennyiben az ügyfél nem járul hozzá a többletadatok feltüntetéséhez, az aláírásminta mindenhol elfogadásra kerül-e. Az ügyvédnek erről a kockázatról tájékoztatnia kell ügyfelét.
A szerző dr. Nagy Barbara ügyvéd.
Fotó forrása: StockSnap.