Juliane Kokott főtanácsnok csütörtöki indítványában úgy vélte, a lex CEU "indokolatlan", a törvény "önkényesen diszkriminál" és "aránytalanul korlátozza" az akadémiai szabadságot, "diszkriminatív és aránytalan" módon sérti az oktatási intézmények alapításához és működtetéséhez fűződő jogot. Az Orbán-kormány feltétele, amely Magyarország és az egyetem származási országa közötti megállapodáshoz köti az intézmény működését, a főtanácsnok szerint "ellentétes az EU Alapjogi Chartájával".
Az Európai Bíróság végső döntése ősszel esedékes. Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, Magyarország az unió tagállamaként vissza kell hogy vonja a lex CEU-t, és vissza kell állítania a CEU jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön - hangsúlyozza a CEU a főtanácsnoki indítvány után kiadott közleményében.
Az egyetem ugyanakkor megjegyzi, hogy a CEU magyarországi jogi helyzete változatlan, 2019 januárja óta a CEU nem vehet fel diákokat amerikai akkreditációjú programjaira. Ennek eredményeképpen arra kényszerültek, hogy kampuszt nyissanak Bécsben, és 2020 szeptemberétől már minden új diákot ott fogadják. Az egyetem szerint a főtanácsnok indítványa nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásuk, mint hogy az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásuk Bécsbe költöztetését folytassák.
A CEU közleményében ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az egyetem sosem fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa a budapesti otthonából, az intézmény továbbra is jelen lesz a városban a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetével (IAS - Institute for Advanced Studies), a Nyílt Társadalom Archívummal (OSA -Vera and Donald Blinken Open Society Archives), a Demokrácia Intézettel, a kognitív tudományok terén kutató laboratóriumaival és a magyar akkreditációhoz kötődő oktatással.