Az Orbán-kormány utoljára 2021 áprilisában emelt a dohánytermékek jövedéki adóján. Nem nagyon tehetett mást, hiszen az Európai Unióban Magyarország volt már csak az egyetlen, amely nem teljesítette a minimumszintre vonatkozó követelményeket, és erre az Európai Bíróság is kötelezte.

Most újabb etap érkezik, két lépésben januárra érik majd el az adómértékek a kormány által meghatározott új szintet. Itt a kiigazítás mellett az is szerepet játszhat, hogy a dohánytermékek ára is kövesse a rendkívül magas inflációt.

Mennyi az emelés?

A cigaretta adója például jelenleg 26 ezer forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39,3 ezer forint. Ez emelkedik júliustól 27,8 ezer forintra és a kiskerár 23,5 százalékára de legalább 40,8 ezer forintra, majd 2023. januártól 29,5 ezer forintra, az eladási ár 24 százalékára, minimum 41,8 ezer forintra.

A finomra vágott dohány kilogrammja után a jelenlegi 23,6 ezer forint helyett 24 780, majd 25 960 forintot kell fizetni.

Az elektronikus cigaretta töltőfolyadékának adója a jelenlegi milliliterenkénti 30 forint helyett 31,5, majd 33 forint lesz. A füst nélküli dohánytermékek és dohányzást helyesetsítő nikotintartalmú készítmények adója megegyezik majd a finomra vágott dohányéval.

Jöhetnek a csempészek

Lapunk információi szerint a dohányiparban a csempészet mérsékelt növekedésétől tartanak, egyrészt azért, mert az unión belül gyakorlatilag bárhova eljut a cigaretta, ahol arra van kereslet, másrészt mert a csempészek az unión kívül is hatékonyan működnek és terítik az árut a tagállamok területén, ha nem épp valamely tagállamban működő illegális gyárban készítik őket.

A hivatalos lefoglalási adatok szerint a 2021-ben összesen 175 millió szálat kapcsolt le a NAV, ami a legális fogyasztás töredéke, de az idei első negyedévben ez még tovább csökkent, mindössze kétmillió szálra. Ez arra utal, hogy a feketepiac jól működik, egyre nagyobb részben az online térben, az adóhatóság csak egy apró részét tudja felderíteni a visszaéléseknek. Az is beszédes, hogy a adóhivatal nem talált itthon illegális gyárat az elmúlt 1-2 évben.

Ahogy nőtt a cigaretta ára, sokan hamis termékekre álltak át

Bár a dohányzás adóztatása nem tűnik ördögtől valónak, külföldi példák mutatják, hogy ezt megfontoltan kell csinálni. Franciaországban például az emberek inkább a hamis termékekre álltak át ahelyett, hogy az államkasszát gyarapították volna a horribilis árú dohánytermékekkel. (Tavaly nyáron 20 szál cigaretta ára Franciaországban 3800 forint volt akkori árfolyamon - szerk). A helyzeten az sem javít sokat, hogy a francia fináncok az Europol (Az EU bűnüldözési szervezete) segítségével egy-egy hamisítóüzemet lekapcsolnak.

A lapunknak név nélkül nyilatkozó jövedéki szakértő szerint törvényszerű, hogy ahol a dohányárak elszakadnak a jövedelmektől, ott kiugróan emelkedik az olcsóbb illegális termékek iránti kereslet.

Ha az EU a francia „jó példát” követi, és akár csak az ottani felére kell emelni a dohánytermékek adóját a következő években, nem lesz annyi keresőkutyája a NAV-nak, hogy a feketepiac robbanásszerű emelkedését akárcsak lassítsa.

A megoldás a tagállamok és így a magyar kormány kezében van, hiszen az EU két éve megkezdte a közös adószabályozás áttekintését, ahol a hazai fogyasztók érdekeit nehéz lesz a bizottsággal vagy Franciaországgal szemben megvédeni. Az új szabályozási tervekkel kapcsolatban még a dohányiparban sem tudnak részleteket, de a tapasztalatok alapján nem számítanak sok jóra.

Innen indulunk most

A jelenleg is érvényes szabályok szerint (ennek nem felelt meg a kormány egészen 2021. január elejéig) a cigaretta adójának

  • legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként és
  • el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
  • vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

A finomra vágott dohány minimumadója a kiskereskedelmi ár 20 százaléka de legalább 22 euró kilogrammonként.

A szivarka adója az átlagár 5 százaléka de legalább 12 euró szálanként.

A nagy kérdés, hogy lesz-e ennél méltányosabb rendszer az unióban, amelyhez a kormánynak is kötnie kell magát.

A felsorolásból az is látszik, hogy jelenleg az ártalomcsökkentést célzó termékek nem részei a szabályozásnak, de ez biztosan nem marad így. A felülvizsgálat egyik nagy kérdése, hogy milyen mértékben differenciálnak-e a hagyományos termékek és az úgynevezett füstmentes alternatívák között. Erre látunk észszerű európia példákat (Svédországban a népesség töredéke szív cigarettát Franciaországhoz képest az ártalomcsökkentett dohánytermékek ottani hagyományosan nagy aránya miatt) és persze az ellenkezőjére is.