Az MNB monetáris tanácsa (MT) legutóbbi, június 24-i kamatmeghatározó ülésén 7 voksot (Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György és Windisch László) kapott a 10 bázispontos vágás, míg csak Cinkotai János szavazott a tartásra, így alakult ki a 2,30 százalékos alapkamat - derül ki a most publikált rövidített jegyzőkönyvből. (A másik renitensnek számító MT-tag, Pleschinger Gyula valószínűleg szabadságon volt.)

Eddig jó volt

A dokumentum alapján az MT megítélése szerint a 2012. augusztusa óta megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás segíti az inflációs cél középtávú elérését és hozzájárul a hazai gazdasági növekedés erősödéséhez. A tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.

Alacsony az inflációs környezet

A tanács megítélése szerint az alacsony infláció tartósan fennmaradhat és csak az előrejelzési horizont végén éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket. Az infláció 2014-ben érdemben a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2015 második felétől a középtávú inflációs céllal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban a fogyasztóiár-index historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott-árak több lépcsőben végrehajtott csökkentése. Az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad.

Az élénkülő belső kereslet mellett is tartósan alacsony infláció elsősorban a kedvező költségoldali sokkok hatásával és a továbbra is laza munkapiac miatti visszafogott bérdinamikával magyarázható. A tartósan alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások erősebben rögzüljenek a jegybank inflációs céljának környezetében.

Többen még tovább vágnának

Az MT több tagja kiemelte, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzésével összhangban - a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - van még tér további, óvatos kamatcsökkentésre. Emellett azonban több döntéshozó jelezte, hogy már közel lehet a csökkentési ciklus vége, ugyanakkor a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak.

Egy tanácstag - vélhetően Cinkotai János - véleménye szerint Magyarországon már árstabilitás van és az infláció az előrejelzési horizonton várhatóan a jegybanktörvény alapján kitűzött inflációs céllal összhangban alakul. Úgy látja, hogy az alapkamat további csökkentése nem indokolt, a gazdasági növekedést pedig alig számszerűsíthető mértékben támogathatja, ami a növekedési hitelprogrammal (nhp) is támogatható. Azt is hozzátette, hogy az alapkamat további mérséklése - a befektetői hangulat változása esetén - pénzügyi kockázatot hordozhat, míg annak kedvező hatásai csak korlátozottan érvényesülhetnek. A tanács egy másik tagja ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott óvatos kamatcsökkentéseknek kedvező a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása.

Van még hova javulni

Egy döntéshozó arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság kapacitásainak növelése érdekében kedvező finanszírozási feltételekre van szükség, ami hosszabb távon laza monetáris politikát indokol. Egy másik döntéshozó megítélése szerint a beruházások további bővüléséhez a megrendelés állomány növekedésére is szükség lenne, mivel ennek hiányában az alacsony hitelkamatok önmagukban nem képesek érdemben ösztönözni a hitelkeresletet.

Az MT - a júniusi inflációs jelentés alappályájához kapcsolódóan - három alternatív forgatókönyvet azonosított, amelyek a monetáris politika jövőbeli vitelére érdemi hatást gyakorolhatnak.

  • Az elhúzódó, tartósan alacsony külső inflációs környezettel és a külső kereslet vártnál lassabb fellendülésével számoló alternatív forgatókönyvben az inflációs cél az alappályában feltételezettnél lazább monetáris kondíciók mellett érhető el.
  • A kedvezőtlen külső környezettel és magasabb befektetői kockázatkerüléssel számoló kockázati pálya esetén az alappályánál érdemben szigorúbb monetáris kondíciók mellett alakul az infláció közép távon az árstabilitással összhangban.
  • Szintén szigorúbb monetáris politikai irányultság felé mutat a hazai foglalkoztatottság és fogyasztás erőteljesebb bővülésével, így a belső konjunktúra gyorsabb élénkülésével számoló forgatókönyv.

A tanács többsége szerint a negatív kibocsátási rés a monetáris politika horizontján fokozatosan záródik, azonban az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat, továbbá a makrogazdasági kilátások is tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak.

Itt a kamatcsökkentési ciklus vége? Vagy mégsem?

A tagok többsége szerint az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja - olvasható a jegyzőkönyvben. A következő időszakban a hazai és nemzetközi környezetben lejátszódó változások befolyásolhatják ezt a képet.